2021. október 23. szombatGyöngyi
Észt oszt a Lelátó

Mit tartogathatnak a következő szezonok a CFR-nek a hetedik bajnoki cím után? - I. rész

Pálfi Csaba-Sándor utolsó frissítés: 18:51 GMT +2, 2021. május 23.

A CFR hetedszerre nyerte meg a Liga1-et. Bár a játékot sok kritika érte a szezon során, a pontfölény meggyőzőnek tűnik. Hol az igazság?


Amikor a 2006-2007-es szezon végén a Dinamo öt fordulóval a vége előtt bajnok lett, a CFR pedig elvesztette a versenyfutást a második helyért a FCSB ellen, voltak ugyan néhányan, akik megjósolták a következő szezon első bajnoki címét, de senki nem gondolta volna, hogy a következő szűk másfél évtizedben (14 szezon) a kolozsváriak behúzzák a Liga1 kírásainak felét.

Pedig pontosan ez történt. Bár a most futó bajnoki évad még tart, azzal, hogy május 18-án a CFR idegenben legyőzte a Botoșani együttesét, zsinórban negyedszer, összesen pedig hetedszer lett bajnok. A csapat sikertörténetének újabb állomását sokan és sokféleképp értelmezték, a bukaresti sajtó röhejesen keserű szájízzel reagált, a meggybordóban játszó együttes szurkolói pedig érthető eufóriával már alig várják a következő kiírást, az óvatosabb futballkedvelők szerint a Iordănescu által irányított csapat bár a legjobb Romániában, messze nem nyújt olyan meggyőző teljesítményt, mint Petrescu betonvédekezést szállító acélvonatja. Sőt egyesek úgy látják, hogy talán a bajnokságot sem húzta volna be, ha a FCSB nem múl alul minden várakozást idén. Nos, szerintem (a bukaresti sajtón kívül) mindenkinek igaza van, de csak egy kicsit.

A jelenleg is futó „múlt szezon”

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ebben az évadban különösen nehéz volt a CFR helyzete, azt is meg merném kockáztatni, hogy a riválisok gyengélkedésének ellenére ez volt a legnehezebb bajnoki cím. Az előző évadban a kolozsvári csapat továbbjutott a rendkívül nehéz, gyengébb Bajnokok Ligája-csoportnak is elmenő EL-kvartettből, ahol olyan csapatok ellen szerzett hat meccsen négy győzelmet, mint a Lazio, a Celtic és a Rennes. A legjobb 16 között februárban a későbbi végső győztes Sevilla ellen játszott két nagyon nehéz meccset, egyiken sem kapott ki, de kiesett. Ezután jött a járvány, ami felborította a formagörbét, a játékosok fizikailag nem pihenhettek, hiszen a csapatok egyéni edzésprogramot írtak elő, mert bármikor újraindulhatott a szezon, a csoportos edzések hiánya is rányomta a bélyegét a teljesítményre. A karantén-intézkedések egyedüli pozitív hatása az lehetett, hogy a játékosok több időt tölthettek a családjukkal és tétmeccsek híján legalább mentálisan pihenhettek. A CFR ennek ellenére harmadszor is címet védett, az utolsó meccsét augusztus 3-án játszva.

Azzal, hogy az EB-t elhalasztották 2021-re, világossá vált, hogy a 2020-21-es szezon hamarabb fog véget érni, és a hiányzó időt honnan pótolták? Naná, hogy a nyári pihenőből. Az Európában nagyot menő, bajnoki címet nyerő CFR, nem egészen három héttel az utolsó bajnoki után első bajnokit játszott. Így indult a most futó évad, ahol az egyre fáradó Petrescu még EL-csoportkörbe is becsempészte a Vasutast, az AS Roma, a Young Boys és a CSKA Szófia mellé.

Természetesen a továbbjutás ilyen előzmények után, ilyen kevés pihenővel, sérüléshullámok és koronavírus-fertőzésekkel nem volt lehetséges, a helyzetet ráadásul súlyosbította, hogy Bordeianu, Cúlio és Țucudean személyében kulcsemberek távoztak. A CFR mindössze egy győzelemmel, hat meccsen öt ponttal abszolválta a csoportkört, az először novemberben veszítő, a Liga1 harmadik helyén álló Petrescuval pedig (közös megegyezéssel?) menet közben szerződést bontott a klub.

Bár Edward „Edi” Iordănescu nem hagyott szép emlékeket az első, tiszavirág-életű periódusa után (kínos 1-0-s hazai vereség a Malmötől a BL-selejtezőben), a közvélemény többnyire örült neki, hiszen a sajtó Adrian Mutu lehetséges Kolozsvárra érkezéséről cikkezett, őt pedig épelméjű szurkoló nem akarja a csapata közelében látni.

Iordănescu végül megnyerte a bajnokságot, és igen, a játék sokszor hagyott kívánnivalót maga után, az is előfordult, hogy a csapat egy szerencsésen szerzett gól után végigvédekezte a második játékrészt (lásd: a Sepsi elleni meccset). Mindent egybevéve Edi igyekezett megtartani Petrescu legnagyobb erényét a jó védekezést, viszont a támadás sem szemre, sem eredményességre nem működött olyan jól.

Iordănescu vs. Petrescu

A két edző teljestményét számok szintjén nehéz összehasonlítani, hiszen Petrescu a meccsei döntő hányadát koronavírus nélkül, a nézők jelenlétében játszotta, ami könnyíti a helyzetét, a rengeteg európai kupameccs és kettősterhelés viszont nehezíti, ezért úgy a koronavírus előtti, mint az európai kupatalálkozókat kivettem a felmérésből. Sajnos azt, hogy Petrescu az idei évadban folyamatos kettős terhelés alatt, vagyis nehezebb, keretrotációt igénylő körülmények között volt kénytelen meccselni, nem lehet beleszámolni az összehasonlításba.

Petrescu a múlt szezon végén és a jelenlegi szezon elején összesen 17 Liga1-es bajnokit játszott, ebből 12 győzelem mellett, 4 döntetlent és 2 vereséget jegyez. Ezek a statisztikák 2.35 szerzett pont/meccs átlagot mutatnak, az összesített gólarány pedig 32-13, meccsenkénti átlagban 1.88 – 0.76

Az idei szezonban Iordănescu 28 bajnokit játszott, ebből 19-et nyert meg, 5 döntetlent játszott és 4 alkalommal veszített, ez 2.21-es pont/meccs átlag, a gólarány 43-14, meccsenkénti átlagban 1.53 – 0.5. Bár komoly következtetéseket ilyen kis mintából nehéz levonni, ráadásul a Liga1 változásait sem veszik figyelembe a számok, az azonban kijelenthető, hogy a bajnokság mezőnye ellen Iordănescu jobban védekezik, mint Petrescu a koronavírus alatt, a Iordănescu-éra támadófaktora viszont lényegesen rosszabb. A sportfogadóknak ez kiaknázható mintákat jelent, a rajongók azonban okkal és joggal húzzák a szájukat. Ami elég a Liga1 üzembiztos megnyeréséhez, az az európai csoportkörhöz kevés lehet.

A legérdekesebb kérdés, hogy miért nyerhette meg a CFR rosszabb támadással a Liga1-et?

Petrescu nem védekezett rosszul, az Chelsea ex-szélsővédője trénerként is a defenzív játékot tartotta célravezetőnek. Iordănescu szintén a védekezést tartja fontosnak, ezzel együtt rosszabbul támad, felmerül a kérdés, hogy vajon miért nyerhetett Liga1-et ugyanolyan magabiztosan, mint elődje?

Egyrészt, mert az a „kicsivel jobban védekezik” nem is olyan „kicsivel”, ha figyelembe vesszük, hogy milyen stabilan. Petrescu a tavalyi évadban ötször nyert 1-0-ra, Iordănescunak ez a szám március 6-a óta jött össze. Bár Petrescu többgólos győzelmekből jobban áll, mint Iordănescu, azokért ugyanúgy három pont jár. A Botoșani elleni, pontrúgás után öngóllal beszenvedett 1-0-s győzelem valahogy szimbolikus jelleggel is bír. Az extra támadóerő, viszont az európai selejtezőkben rengeteget számít.

A másik ok, hogy Edinek egy olyan ellenféllel kellett megküzdenie a bajnoki címért, amely egyre inkább kezd önmaga paródiájává válni. A FCSB az idei évadban inkább a botrányokról szólt, mint az eredményekről. A bukarestiek az idei szezonban nem jutottak európai csoportkörbe, így a kettős terhelés nem nyomta a vállukat, ami elég nagy előny kellett volna legyen a bajnokság megnyeréséhez. Hogy a bajnoki cím mégsem náluk kötött ki, arról valószínűleg Gigi Becali tehet leginkább.

Az exjuhász több kapitális hibát is elkövetett a szezonban, az első, hogy mindenáron bele akar szólni a csapat összeállításába, amellett hogy rendszeresen ordenáré kritikákkal illeti játékosait. Így fordulhatott elő, hogy a sérülésektől is sújtott Florinel Coman a tavalyi 15 gólja helyett idén kettőt termelt. Összesen. A másik hiba, hogy eladta a csapat egyik legtehetségesebb játékosát, Dennis Mant 14 millióért a Parmának. Bár ekkora ajánlatra román csapat nem mondhat nemet, ez az üzlet nagy szerepet játszik abban, hogy a FCSB-ben nem volt elég átütőerő a rájátszásban. Románia leggazdagabb klubja jelenleg egy utánpótlásnevelő egyesületként működik, amelyben a tulajdonos egy balkáni vadkapitalista hiéna módjára gondolkodik a sportról, és aki nem átallotta a következőket nyilatkozni: „Hé, én pénzt akarok. Ha Te a teljesítményre hajtasz, akkor csináld máshol.”

Amíg ez nem változik, és őszintén szólva nem látom, hogy mitől változna, ha 14 millió eurót lehet keresni egy huszonéves játékoson, addig a CFR, komoly ellenfél hiányában, amennyiben a klub vezetése jól dolgozik, nyugodtan húzhatja be sorban a bajnoki címeket, és indulhat a Bajnokok Ligája-selejtezőin. A Viitorul annyira gyengélkedik, hogy pár hete még az sem volt elképzelhetetlen, hogy osztályozóra kényszerül a bennmaradásért, a rosszul vezetett, önmaga árnyékán átlépni képtelen Craiova hosszútávon nem ellenfél, a spanyol befektetővel vagánykodó Dinamo-projekt csúfosan megbukott, az Astra kiesett a Liga1-ből, az egyetlen életképes modellű, stabilan felülteljesítő, jól vezetett kihívónak a Sepsi OSK tűnne, de Diószegi László nyilatkozata szerint nincs megfelelő költségvetés a bajnokság megnyeréséhez.

A CFR immár négyszeres bajnokként, a jelenlegi romániai körülményeket figyelembe véve komolyan elgondolkodhat azon, hogy a másfél éve megénekelt Dinamo Zagrebhez, Ludogorechez vagy Partizan Belgrádhoz hasonló dominanciát építsen ki. Vajon mi kell a szintlépéshez, vagy a szintlépés megtartásához? Marasztalni kell Iordănescut? Hogyan javítson a bajnokcsapat a keretén? Mi legyen Viníciusszal, Chipciuval vagy Omranival a következő szezonban?

A csapat keretének, klubstratégiájának részleteiben is izgalmas kérdéseire fogjuk keresgélni a választ a második részben.

Borítókép: CFR Facebook

Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Észt oszt a Lelátó