2021. december 9. csütörtökNatália

A kétévente megrendezett világbajnokság abszurd sportparódiává silányítaná a futballt

Pálfi Csaba-Sándor utolsó frissítés: 19:35 GMT +2, 2021. október 20.

A Szuperliga-botrány után újra viharfelhők gyűlnek a labdarúgás egén. Vajon elég lesz a nemzeti szövetségek ellenállása?


A csütörtöki, dohai FIFA-ülés után a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség hivatalosan is nyilvánosságra hozta a kétévenkénti VB-rendezés tervét. A kezdeményezés finoman fogalmazva is heves indulatokat váltott ki az európai és a dél-amerikai szövetség résztvevőiből is. Cikkünkben az indokokat, az okokat és a várható következményeket járjuk körbe.

(For the world, azaz a „világért” - szól a reklámszöveg, forrás: FIFA Facebook)

Mi az indoklás...

Azt már megszokhattuk, hogy a profi sportban, különösen a futballban, nagyjából a „pénz beszél, kutya ugat” örökbecsűre alapozódnak a döntések, az indoklások viszont többnyire valami magasztosra hivatkoznak.

Nincs ez másképp a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) ötletével sem, a kétévente megrendezett világbajnokság ötlete bűzlik a marketingszagtól. A FIFA, annak elnöke, Gianni Infantino, és az ügyben főszerepet vállaló Arséne Wenger úgy indokol, hogy a játékosok örülnének neki, hiszen sokan vannak, akik egyik világbajnokságon még csak 28 évesek, azaz még nem érik el a teljesítőképességük csúcsát, a következőn pedig már 32 évesek, azaz túl vannak már a legjobb perióduson, ezért nagyon kicsi esélye van annak, hogy valaki kétszer nyerje meg. Wenger, aki az Arsenalból való távozása után vezető szerepet vállalt a FIFA-ban (a futball globális fejlődéséért felelős bizottság főnöke), a következőket nyilatkozta a SkySportsnak:

„Csak jelentőségteljes tornákat szabad szervezni, dobjuk ki a párhuzamos versenyeket. Az embereknek meg kell érteniük, micsoda tétek forognak kockán és hogy a meccseknek jelentősége van. Ha megnézed a világbajnokságok csapatait, az átlagéletkor 27-28 év.”

Wenger a „jelentőségteljes tornák” alatt nyilván az Európa-bajnokságot és a vb-ket érti, eltörölné a barátságos meccseket és a Nemzetek Ligáját is. Az öt válogatott szünet (október, november, szeptember, március, június) helyett is csak kettő lenne, egy októberben, egy pedig februárban.

(kép: A FIFA éves szintű bevételei 2003 óta forrás: statista)

... és mi a valódi ok?

A valódi ok természetesen a pénz. Amint a mellékelt ábrán is jól látható, az elmúlt tíz évben a FIFA a világbajnokságok éveiben keresi messze-messze a legtöbb pénzt, ráadásul a selejtezősorozatok miatt a VB-évek előtti 12 hónapban szintén felmennek a bevételek a selejtezők közvetítési díjai miatt. Miért ne akarná megtöbbszörözni egy szervezet a bevételét ha megteheti? - kérdezhetnénk naivan (vagy cinikusan). Nos azért, mert ez méltánytalan lenne mindenki mással szemben.

Mik az ellenérvek?

A futball világának számos szereplője, edzők, kommentátorok, szakértők, exjátékosok szólaltak meg tévéműsorokban, blogokban, vlogokban, újságokban a kétévente megrendezendő vébéről. A túlnyomó többség negatívan nyilatkozott, az általános konszenzus az, hogy nem szabad áttérni erre a formátumra. Az ellenérvek általában négy kijelentés köré csoportosulnak

1.A kétévente rendezett vb elértékteleníti a világbajnokságot

A világon 21 játékos van, aki egynél többször nyert világbajnokságot, és csak egy játékos, aki háromszor is elhódította a trófeát (Pelé). Ami viszont ennél sokkal fontosabb, hogy összesen két olyan vb-győztes van, aki öt tornán is szerepelt, ráadásul az egyik ebből kapus. Lothar Matthausról és Gianluigi Buffonról van szó. Teljesen nyilvánvaló, hogy amennyiben ezután kétévente lesz világbajnokság, a klasszis német játékosok egy 12 évig tartó válogatott karrier alatt (lsd. Bastian Schweinsteiger, aki 2004-es EB-től a 2016-os EB-ig szerepelt a Nationalelfben) könnyen összejöhet 6 vb-szereplés. Ez mindent megváltoztathat, a meccsrekorderektől a gólkirályokon keresztül a többszörös vb-győztesek számáig. A világbajnokságnak éppen a ritkasága az egyik legnagyobb vonzereje, ha valaki 50 éven át követi a futballt, akkor is csak 12 vb-döntőt láthat élőben.

2. A kétévente megrendezett vb miatt az így is túlterhelt játékosoknak kiesik egy nyári pihenő

A topklubok topjátékosainak a fizikai igénybevétele egyre ijesztőbb méreteket ölt. A tavalyi szezonban a Manchester United ásza, Bruno Fernandes 80 tétmeccsnél is többet játszott az Európa Liga döntőjéig menetelő klubjában, nem csoda hogy sem az EB-n nem tudott teljesíteni, sem a mostani bajnoki évadban nem képes a csapata szekerét tolni. Természetesen nem ő az egyetlen példa, de jól illusztrálja a problémát. A szurkolók mellett tehát a játékosoknak sem lenne jó a kétévente rendezett vb, ezért is ajánlja Wenger és a FIFA a fenti megoldást, csakhogy az nem lenne elég. A játékosok érdekében a drasztikus meccsszám-csökkentés első áldozatai a nemzeti kupasorozatok lennének, és természetesen a ligakupák.

3. A futballszövetségek részéről óriási lemondás kell a kétévenkénti FIFA-eseményhez

A nemzeti futballszövetségeknek nem feltétlenül kell eltörölnie a kupákat és a ligakupákat, a klubok is dönthetnek úgy, hogy legjobbjaikat nem szerepeltetik a meccszám csökkentése érdekében. Ha az egyesületek úgy döntenek, hogy a nemzeti kupák nincsenek elől a prioritáslistán, akkor a szurkolókat sem fogja különösebben érdekelni, ez pedig a nemzeti futballszövetségek pénztárcájára lesz elsősorban hatással, és mondani sem kell: teljesen felforgatja az évtizedeken keresztül ápolt hagyományokat.

4.Más sportokat is befolyásolna a változtatás

Nem csak a futball berkein belül okozna érezhető változást a kétévesre csökkentett világbajnoki ciklus, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és Formula-1 is aggályokat fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban, Mark Adams szóvivő a következőket nyilatkozta:

„A lerövidített vb-ritmus negatívan hathat más sportágakra,, többek között a teniszre, a kerékpársportra, a goldra, a tornára, az atlétikára, vagy a Forma-1-re.”

A dolog magyarázata egyszerű, mivel globális viszonylatban a futball messze a legnépszerűbb sport, ha csúcseseményt rendeznek labdarúgásban, a többi sport nézettségben háttérbe szorul.

Hogy reagálnak a szövetségek? Milyen állást foglal az UEFA?

A FIFA alá 211 nemzet és hat szervezet tartozik, az AFC (Ázsia), a CAF (Afrika), a CONCACAF (Észak-Amerika, Közép-Amerika, Karibi-térség), a CONMEBOL (Dél-Amerika), az OFC (Óceánia) és az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség). A CONCACAF és az AFC is támogatja a FIFA tervét, a CONMEBOL hevesen ellenzi, Európában pedig még ennél is drasztikusabb hangvételt ütöttek meg a szövetségek vezetői.

A Magyar Labdarúgó Szövetség egyértelmű közleményt fogalmazott meg:
„Eközben a hazai bajnokságok és nemzetközi klubtornák is kiteljesedtek, optimálisan kihasználva a naptári adottságokat. Meggyőződésünk, hogy egyedül a jelenlegi forma tudja biztosítani valamennyi kontinens nemzeti válogatottjai számára, hogy a legrangosabb világversenyen bizonyítsák tudásukat, a játékosok és klubjaik, az évtizedek alatt felhalmozott értékek sérelme nélkül.” (a teljes szöveghez klikk IDE)

A többi európai ország kivétel nélkül, klub- és szövetségszinten is elítélte a kezdeményezést, így az UEFA-val karöltve, már-már komikus egységben állt ki a FIFA ellen. Olekszander Ceferin odáig merészkedett, hogy az európai országok vb-bojkottjával fenyegetett, ez azonban nem csak egy diplomáciai trükk volt, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Izland és a Feröer-szigetek futballszövetsége is jelezte: utolsó lehetőségnek a FIFA-ból való kilépést tartja.

Itt tartunk most. Jól látható, hogy a két évre kurtított világbajnoki ciklus rossz lenne a szurkolóknak, megterhelné a játékosokat, érvágást jelentene a nemzeti szövetségeknek, megrövidítené a többi sportot, és mindezt miért? Hogy a FIFA-nak több pénze legyen. Egyre érdektelenebbé váló szurkolók előtt, túlterhelt játékosok futballoznának rengeteg pénzt keresve a FIFA-nak, miközben az országok futballszövetségei szenvednének. Ez pont az ellentéte annak, amiért a világfutball vezetése valaha kiállt, ami miatt megalapították a világszervezetet. Azt is mondhatnánk, hogy ha két évente rendeznék a világbajnokságokat, a labdarúgás saját, abszurd sportparódiájává válna.

A futball 2021-ben törésvonalak mentén lavírozik. Először a Szuperliga-botrány, most a vb-ciklus körüli konfliktusok nyomják rá a sportágra a bélyegüket. Előbb-utóbb változásra lesz szükség, de hogy ez csendesen, reformok révén fog végbemenni, vagy egy kataklizmaszerű forradalommal egyelőre kétséges. Egy dolog viszont biztos: azt hittük szégyenletesebb terve nem lehet a FIFA-nak, mint korrupt választások után Katarban megrendezni a világbajnokságot, de úgy tűnik tévedtünk.

Borítókép: FIFA Twitter

Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Aktuális