2021. október 23. szombatGyöngyi

Véget ért a pénzügyi őrület kora? Messi eligazolása szimbólum lehet a világfutballban

Pálfi Csaba-Sándor utolsó frissítés: 17:49 GMT +2, 2021. augusztus 14.

2011 augusztusában járunk, három hónappal azután, hogy a Barcelona agyba-főbe verte a Manchester Unitedet...


...a Bajnokok Ligája fináléjában és két hónappal azután, hogy a Qatar Investment megvette a Paris Saint-Germaint. Az azóta börtönbüntetésre ítélt elnök, Michel Platini szenvedélyes hangú beszédet intézett az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) testületéhez:

„Piros lámpák gyúltak ki. Nem görgethetünk magunk előtt milliárdos deficiteket anélkül, hogy egy napon meg ne fizetnénk az árát. Veszélyeztetjük magunkat azáltal, hogy figyelmen kívül hagyjuk ezeket a problémákat. Féltem a labdarúgást, amikor azt látom, hogy ilyen rosszul mennek a dolgok.

Nincs pénzhiány. Nagyon rossz gazdasági menedzsment viszont van. Szükségünk van szabályokra, hogy ez ne vessen vissza bennünket. Valószínűleg nem leszünk túl népszerűek, de meg kell tennünk, vagy elpusztítjuk a labdarúgást”.

Hónapra pontosan tíz év telt el azóta, és úgy tűnik, semmi sem változott. A modernkori labdarúgás egy olyan helyzettel kénytelen szembenézni, amivel soha nem gondoltuk volna, hogy kénytelen lesz. A világ egyik legjobb játékosának el kell hagynia a világ egyik leggazdagabb klubját, mert az csődközelbe került.


(Lionel Messi a klubtól való búcsúzáskor. Forrás: Fc Barcelona Facebook)

Messi akkor sem maradhatott volna, ha lemondott volna minden anyagi juttatásról

Sokan bírálták Lionel Messit, mondván: ha már félmilliárdot kapott a Barcelonától az elmúlt öt évben, igazán lemondhatna a pénzéről, vagy annak legalább egy részéről. Sokan példaként hozták fel Alessandro Del Pierót, aki a Juventus Serie B-be sorolása után is a csapatnál maradt, hogy segítsen visszajutni az első osztályba. Nos, a valódi helyzet az, hogy Messi akkor sem maradhatott volna a Barcelonánál, ha lemondott volna minden anyagi juttatásról.

A spanyol bajnokságban fizetési sapka van, egyrészt egy klub maximum a bevételeinek a 70%-át költheti el fizetésekre, másrészt az egyes klubok maximálisan fizetésekre költhető pénzének kiszámolásakor figyelembe veszik a meglévő adósságállományt, és az elmúlt évek pénzügyi eredményeit is. A Barcelonának a tavalyi évadhoz képest 200 millió (!) eurót kell lefaragnia a bérköltségekből, ez pedig azt jelenti, hogy Lionel Messi 55 milliós éves juttatása az összeg negyedét sem érné el. A spanyol szabályok egyébként sem engednék meg az „ingyenjátékot”, a LaLiga regulái szerint szerződéshosszabbításkor az új szerződés nem garantálhat kevesebb fizetést, mint az előző fele. Messinek tehát mindenképp mennie kellett, a Barcelona pedig kegyetlenül meg kell vágja a jövőben a költségvetését, annyira, hogy a fizetéseik valahol az Aston Villa és Everton szintjén lesznek.

Nem Messi és nem a LaLiga hibája ez a helyzet, hanem csak és kizárólag a Barcelonáé

Néhány hónapja kimerítő elemzést írtunk a Barcelona csődközeli állapotáról és fizetésképtelenségéről, így erre most nem térnénk ki részleteiben. A lényeg, hogy Messi öt évre garantált 555 milliós fizetése mellett a Griezmannért, Coutinhoért és Dembeléért (még nem) kifizetett 400 millió euró komoly szerepet játszik abban, hogy a katalán sztárgárda ilyen helyzetbe került. A Barcelona arroganciájára jól jellemző, hogy bár tudta, hogy „ég a ház”, így is fölösleges igazolásokba fogott, csak azért hozta el például a kifejezetten drága Sergio Agüerót, hogy Messit meg tudja tartani, és bár ez önmagában elképesztően nagy luxus, még erre is téve egy lapáttal, szerződést kötött a Memphis DepayEric GarciaEmerson Royal hármassal is.

Dermot Corrigan augusztus 11-én a patinás és hangadó The Athletic hasábjain arról ír, hogy a klubnak további nehéz döntéseket kell meghoznia, valószínűleg el kell adnia néhány piacképes játékosát (Ter Stegen, Pedri, Araujo, De Jong), ráadásul meg kell szabadulnia több nagy fizetéstől is, ezt pedig csak ár alatt teheti meg. Elképzelhető, hogy az előbb említett Coutinho, Griezmann vagy Dembelé a százmillió fölötti vételára töredékéért költözik el Barcelonából.


(Lionel Messi és a Barcával gyűjtött trófeái. Ha nem kerültek volna ilyen sok pénzbe, maradhatott volna a klubnál. Forrás: Barcelona - Facebook)

A Financia Fair Play és a top klubok üzleti modelljének halála

Ha már a katalán klub vezetői semmilyen önmérsékletről, vagy józan észről nem tettek tanúbizonyságot, és óriási pénzpazarlással kvázi „megvették” az utóbbi tíz évben nyert trófeákat, csődközelbe terelve a klubot, vajon miért nem volt egy szabályozó rendszer, ami megálljt parancsolt volna? Hát igen, az UEFA pénzügyi szabályozó rendszere, a Financial Fair Play (továbbiakban: FFP) feladata lett volna a túlköltekezés megállítása, csakhogy a gittegyletként működő UEFA szabályrendszer-paródiája erre nem volt képes, de távolról sem csak a Barcelona esetében.

Az FFP nem állította meg a Manchester Cityt sem a költekezésben, annyira nem, hogy a  világoskékek csak Pep Guardiola érkezése óta (!) 1.059 millió, azaz 1.06 milliárd (!) eurót költöttek el. Mivel a bevételi oldalon mindössze 353 millió euró áll, a City 700 milliónyi mínuszban van a transzferpiacon a 2016-17-es szezon kezdete óta. Az aláírási pénzekről, a horribilis fizetésekről (a teljes keretnek most évi 140 millió euró körül van*), és az egész adójáról természetesen nem is beszéltünk, de olyan 1.8-2 milliárd körül lehet a végösszeg tokkal-vonóval. Vajon miből, kérdezhetnénk joggal, amikor ezalatt az idő alatt a klub három bajnoki címet tud felmutatni, négy, pénzt alig hozó bohóckupát (Ligakupa), és egy FA-kupát?

Az FFP nem állította meg a PSG-t sem, hogy 222 millióért leigazolja Neymart. Nyilvánvaló, hogy ezt a pénzt a csak francia bajnokságokat nyerő klub nem termelte ki, ahogy Mbappé 145 milliós vételárát sem. A múlt szezonban még a Ligue1-győzelem sem jött össze, ennek ellenére leigazolták Lionel Messit, 75 millió eurót fizetve neki az első két évben.


(Így mosolyog 370 millió euró az edzésen. Forrás: PSG Facebook)

Ebben a pillanatban ki lehet és kell mondani, hogy az FFP nem működik, Európa topklubjainak üzleti modellje pedig halott. Messi eligazolása ennek egy szimbóluma, ami most megtörtént a Barcelonával, az megtörténhet bárkivel. Ezzel együtt azonban a történet  nem áll meg itt. A világ gazdaságának csúnyán betett a koronavírus-járvány, rövidesen a cégek, így a klubok is, sokkal kedvezőtlenebb kamatkörnyezetbe kerülhetnek, ami hosszú távon azt fogja jelenteni, hogy az adósságok megújítása (amikor egyik kölcsönnel fizetik ki a másikat) sokkal drágább lesz. Ez hosszútávon adósságcsapdához, teljesítménycsökkenéshez, vagy, amennyiben a helyzetet nem rendezik, akár a világfutball erősorrendjének felborulásához is vezethet.

A Szuperliga-vonatkozások

A történtek fényében, utólag több szempontból is komikus felhangot kapnak a Szuperligával kapcsolatos történések. Egyrészt a szurkolók és a játékosok kikeltek az új formátum ellen, pedig könnyen lehet, hogy a Barcelonának ez lett volna az utolsó esélye megtartani Messit, a „sejkzsebbel” nem diszponáló topkluboknak pedig kikeveredni a pénzügyi slamasztikából. Másrészt a fentiek alapján közröhej, hogy az egyik oka a Szuperliga elutasításának az volt, hogy „féltették a futballt az elüzletiesedéstől”. Amint láthatjuk, a futball már 10 éve is annyira volt üzlet, amennyire csak lehetett, na jó, a PSG esetében vegyül bele egy kis politika, de végső soron az is üzlet, nem?

Ezzel véletlenül sem azt akarjuk mondani, hogy a futballban biztosan szükség van Szuperligára, azt viszont igen, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan és sürgős szabálymódosításokra van szükség. Az amerikai sportok hosszútávon fenntartható modellel működnek, legyen szó a különböző sportok fizetési sapkáiról, vagy a draftrendszerről. Egy biztos, ha a szokás szerint lassan reagáló európai szervezetek (lásd: évekig elhúzódó videobíró-rendszer) nem reagálnak erre egy komoly szabályrendszer megalkotásával, akkor nemsokára ismét csődközelbe juthat egy topklub, csak egy Josep Maria Bartomeu kell hozzá.

*Az éves fizetési adat a Spotrac oldalról származik

Dermot Corrigan – Life after Messi for Barcelona: More Cuts, more drama, more anger

Dermot Corrigan - Messi left Barcelona beacuse of Barcelona, not LaLiga

Borítókép: Barcelona Facebook

Financial Fair PlayManchester CityPep GuardiolaBarcelonaLionel MessiParis Saint-Germain
Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Aktuális