2024. március 29. péntekAuguszta

Olaszok másodszor, vagy angolok először? Ki nyeri az EB-döntőt?

Pálfi Csaba-Sándor utolsó frissítés: 13:28 GMT +2, 2021. július 10.

Egy hónapja alig vártuk, hogy elkezdődjön, vasárnap pedig már véget is ér a labdarúgó-Európa-bajnokság.


A döntőben két olyan gárda találkozik, akiket előzetesen nem soroltak az esélyesek közé. Vajon melyek Olaszország és melyek Anglia erősségei, és mit vár a közvélemény a találkozótól?

Olaszország

Az olasz válogatott sokakat meglepett ezen az EB-n, hiszen a talján labdarúgással kapcsolatban a többségnek az az élménye, hogy egy nagyon fizikális, minimalista futball. Az elmúlt évtizedekben az olasz foci valóban a kőkemény és nagyon taktikus védekezést jelentette, mára azonban ez nyilvánvalóan nem így van. A patinás Serie A az egyik legtöbb gól/meccs mutatóval rendelkező liga, a válogatott pedig nyilvánvalóan szakított a régi hagyományaival és új, jóval támadóbb hozzáállásra cserélte a catenaccio szellemi örökségét.

Mikor változott meg mindez?
2017 novemberében az olasz futball története egyik legnagyobb pofonját kapta, a 2018-as világbajnokság pótselejtezőjén kiesett Svédország ellen és lemaradt a tornáról. Azt, hogy a Squadra Azzurra a selejtezőcsoportban csak második helyen végzett (Spanyolország mögött), még megbocsájtották a futballőrült olasz drukkerek és a szakma, a Svédország elleni kiesést követően viszont az Olasz Labdarúgó-szövetség olyan tempóban hívta össze a válságstábot, mint a The Rolling Stones a Nirvana első koncertje után.

A szövetség két személyre bízta az olasz labdarúgás felülvizsgálatát, az egyik az AC Milan legendás hátvédje Alessandro Costacurta volt. Az 55 éves szakember azt mondta a svédek elleni meccsről, hogy: „Andrea Belotti és Ciro Immobile a saját térfelén volt az egész meccsen, ezzel arra invitáltuk a svédeket, hogy támadjanak”. A Gian Piero Venturát váltó, mindössze két meccset kapó Luigi Di Biagio helyére az Interrel Serie A-t, a Manchester City-vel Premier League-et nyerő Roberto Mancinit nevezték ki. Mancini karrierje eddigre mondhatni „lelassult”, a presztízsét lassan elvesztő tréner a Galatasarayt edzette ebben az időszakban. Kinevezésekor a Milan ex-játékosa arra kérte, hogy olyan válogatottat építsen fel, amely letámadja az ellenfelet a saját térfelén. Mancini erre Costacurta szerint csak annyit mondott, hogy „a jó emberhez jöttél”.

A többi történelem, az olasz válogatott mára attraktív, letámadáson és gyors labdaszerzésen alapuló támadófutballt játszik, sokkal többet birtokolja a labdát mint egykor, és az olyan játékosoknak hála, mint Insigne, vagy a fiatal Chiesa, gyorsan és eredményesen képes megbontani az ellenfél védelmét bármelyik szélen. Meg kell említenünk a friss BL-győztes Jorginho játékát is, aki fáradhatatlanul köti össze a védelmet és a középpályát. A spanyolok elleni meccset leszámítva fontos ember volt a szárnyvédő Spinazzola is, aki védekezésben és támadásban is a csapat segítségére tudott lenni, sérülése után helyét Emerson vette át. Az olasz győzelem kulcsa az lehet, hogy  a fenti játékosok erényeit ki tudják domborítani, miközben limitálják Sterlinget és Kane-t. 


Anglia

Anglia bizonyos szempontból hasonló utat járt be, mint Olaszország, hiszen a szigetországi válogatott is egy új, karrierjét és presztízsét megmenteni kívánó edzővel építette újjá válogatottját, csak nem 2018-ban, hanem 2016-ban. Gareth Southgate vereség nélkül jutott ki a 2018-as világbajnokságra, ami viszont ennél is fontosabb, hogy 10 találkozón mindössze három gólt kapott. A most futó Európa-bajnokságra is sima volt Harry Kane és társai útja, 8 meccsen 21 pontot és 37-6-os gólarányt felmutatva simán húzták be az A-csoportot.

Az angol válogatott taktikailag nagyon alkalmazkodóképes Németország ellen háromvédős felállással, Dánia ellen négy védővel kezdtek. Támadóoldalon Sterling és Kane kulcsember, védőoldalon pedig az a Harry Maguire, aki a statisztikai mutatók alapján adott jegyek terén rendre a legmagasabb osztályzatokat kapja a háromoroszlános gárdából. Bármilyen felállást is válasszon Gareth Southgate Olaszország várható 4-3-3-ja ellen, teljesen biztos, hogy ahogy az EB eddigi meccsein, most is labdabirtoklásra és biztonságra alapuló stratégiával fog pályára lépni az angol nemzeti tizenegy.

Az EB-főtábláján Horvátország, Csehország és Skócia ellen mindössze két gólt tudott szerezni Southgate csapata, ez a két találat azonban elég volt a csoport elsőséghez. A minimalista futball nem folytatódott az egyenes kieséses körben, a szövetségi kapitányukat búcsúztató és rendkívül indiszponált német válogatottat 2-0-ra, a nyolc közé a sors fura fintora folytán odakeveredő ukránokat 4-0-ra verték meg. Az elődöntőben Dánia jött, vezetést szerzett Damsgaard góljával, majd a torna sokadik öngólja után lehozta a rendes játékidőt 1-1-gyel. Ezután a hosszabbításban Anglia továbbjutott, ezzel pedig eljutottunk a közvéleményhez és az elvárásokhoz.

Közvélemény és elvárások

A hosszabbításban az EB talán egyetlen, de biztosan legnagyobb bírói tévedését láttuk, amikor Sterling esésénél Makkelie játékvezető befújta a tizenegyest. Kontakt volt Vestergaard és Sterling között, így a szabálykönyv szerint indokolható a büntető, ezzel együtt egy minimális érintésért tizenegyest ítélni az EB elődöntőjének 110. percében a játék szellemével ellentétes. Ha ehhez hozzátesszük, hogy egy híresen színészkedő, magát állandóan dobáló játékos volt a „sértett”, hogy a játékvezető nem vette igénybe a VAR segítségét, hogy két labda volt a pályán, amit ugyan továbbengedhet a bíró, ha akar, de ez minimum véleményes, akkor nyilvánvaló, hogy az internet népének haragja miért köszörüli nyelvét Anglián. A helyzetet nem segíti, hogy szinte minden megkérdezett híresség a büntető ellen szavaz, Mourinhón és Wengeren talán nem kell meglepődnünk, de még Gary Neville is úgy nyilatkozott, hogy „Soha nem büntető, egymillió év alatt sem!… de őszintén nem érdekel”, sőt maga az angol szövetségi kapitány, Southgate szerint is „könnyű síppal befújt tizenegyes”.

Nem ez az egyetlen dolog ami miatt Olaszországnak drukkol a többség, komoly ellenszenvet váltott ki az a tény is, hogy a szigetországiak az Ukrajna elleni meccsüket leszámítva minden találkozón hazai pályán szerepeltek. Míg a többi válogatottnak utaznia kellett és „idegenben” pályára lépni, addig Anglia kényelmesen, hazai környezetben készülhetett a meccsekre. Ez egy szokásos rendezési feltételek mellett lebonyolított EB esetében érthető lenne, de egy 11 országot felvonultató rendezői lista mellett több mint visszatetszést keltő.

Esélyek

A rendes játékidőre, valószínűleg a hazai pálya miatt is, a fogadóirodák enyhén esélyesebbnek tartják Angliát (2.6), a teljes mérkőzésre még kisebb a különbség (Anglia 1.87, Olaszország 2.00), ezzel nem feltétlenól értünk egyet. Az olasz válogatott megmutatta Spanyolország ellen, hogy 30% körüli labdabirtoklás mellett is képes jól védekezni és kiegyenlített meccset játszani, sőt vezetni is. A két csapat közül Olaszország tolerálja jobban a taktikai változásokat, ezért mi arra tippelünk, hogy rendes játékidőben, vagy hosszabbításban, de a talján gárda nyeri az EB-t. Természetesen nem felejtettük el, hogy Anglia hazai pályán játszik, de azok után, hogy eltaláltuk a meglepetéscsapat Dániát, kedvünk van kockáztatni kicsit. 

Borítókép: EURO 2020 Facebook

Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Aktuális