2021. szeptember 20. hétfõFriderika

Kik az esélyesek az év csúcseseményén, a labdarúgó Európa-bajnokságon?

Pálfi Csaba-Sándor utolsó frissítés: 01:21 GMT +2, 2021. június 12.

A 2020-as Európa-bajnokság első meccsének reggelén valamiért a „Felvirradt a nagy nap, a rock katonái újra együtt vannak” Ossian dalszöveg jutott az eszembe.


Kellett már egy ilyen futballünnep, az elmúlt másfél év koronavírus-járványa, a korlátozások, a nézők nélküli meccsek után végre ismét egy hamisítatlan futballélménnyel lehetünk gazdagabbak.

Az „idén megrendezett tavalyi EB” a fentiek mellett ráadásul bővelkedik furcsaságokban és érdekességben, hiszen az UEFA nemcsak folytatja a 24 csapatos EB öt éve megkezdett hagyományait, hanem még ki is bővítette azzal, hogy immár nem egy (vagy két) ország rendezi a kontinensviadal összes meccsét, hanem tizenegy. Persze mondhatjuk, hogy ez tulajdonképpen nem számít a kimenetel szempontjából, de vajon hogyan fogja befolyásolni az eredményeket, hogy 9 nemzeti csapat hazai pályán vívhatja a meccseit? A tizenegy országból Azerbajdzsán és természetesen Románia követte el azt a bravúrt, hogy nem jutott ki egy általa (is) szervezett eseményre, így a 11 rendező ország tulajdonképpen csak kilenc hazai csapatot jelent.

Na de vajon ki nyeri a megmérettetést? A nagyközönség szokás szerint megosztott a témában, de a „profi” fogadóirodák sem feltétlenül állnak a helyzet magaslatán, Románia legnagyobb irodájában a szorzók szerint az EB-nek nincs igazi favoritja, Franciaország, Belgium és Anglia egyaránt hatszoros pénzt fizet, az esélyesség szempontjából másodvonalasnak számító portugál-spanyol-német trió győzelmére pedig kilencszeres odds körül lehet fogadni.


(fotó: Karim Benzema és Antoine Griezmann a francia válogatott edzőtáborában, forrás: UEFA Facebook )

Franciaország

Ha jobban belegondolunk, ezt a helyzetet nem a véletlen szülte, az első blikkre esélyesnek tűnő Franciaország egyrészt rég nem futballozott igazán jól, másrészt nagyon erős csoportba került, ahol 2014 világbajnokán (Németország) és a megerősödött európa-bajnoki címvédőn (Portugália) kell átverekednie magát a továbbjutáshoz. A csoport elemzésétől most eltekintenénk, hiszen Magyarország kvartettjének természetesen külön írás dukál, azt mindenesetre még megjegyeznénk, hogy a válogatottból a „Valbuena-ügy” miatt jogosan kitett (és kiutált) Karim Benzemát is behívták, szóval a gallok is érzik, hogy a címszerzés nem lesz egyszerű. 

Belgium

A másik két fő esélyes, legalábbis az irodák szerint, Belgium és Anglia. Belgium papíron kitűnő kerettel rendelkezik, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ex-Evertonos Roberto Martinez együttese nem tudja átlépni a saját árnyékát, ráadásul most még a legmagasabbra taksált játékosaik sem bevethetők. Eden Hazard egészen elképesztően pocsék formában futballozta végig a szezont a Real Madridban, helyette inkább öccse, Thorgan vagy a Brightonban kitűnően teljesítő Leandro Trossard foglalhatja el a balszélső pozíciót, a másik üdvöske Kevin De Bruyne pedig arccsonttörést szenvedett a Chelsea ellen elvesztett BL-döntőn. A védelem sem az igazi már, a defenzív tengely egykor oszlopos triója, Verthonghen, Vermaelen és Alderweireld együtt több, mint 100 éves, ami tapasztalat szempontjából jó lehet, sebességben viszont elég rossz, különösen akkor, ha csoportelsőként végez, és az egyenes kieséses szakasz első meccsén az „F”, azaz a halálcsoport harmadik helyezettje jön.

Anglia

Anglia az utóbbi években szintet lépett felfelé, az európai ligákban sokáig gyengén teljesítő szigetországi labdarúgás egyre-másra termelte a döntősöket, az elmúlt három évben két győztest és összesen három finalistát adott a BL-be, valamint egy győztest és összesen három döntőst az EL-be, mindezt úgy, hogy kinevelt egy komplett generációt a válogatottba. Összesen három (!) harminc fölötti játékossal rendelkezik a torna legdrágább, 1.27 milliárd eurót érő kerete, a tudás, a fiatalság és a sebesség mellettük szól, a tapasztalat hiánya viszont ellenük, nyugodt szívvel rájuk sem voksolhatunk, ha a végső győztest akarjuk megtippelni.

Németország

A Portugália-Spanyolország-Németország hármasból szintén nehéz lenne választani. A németek szövetségi kapitánya, Joachim Löw 15 év után elhagyja a Nationalelfet, ebből az alkalomból pedig talán kicsit elérzékenyült, hiszen ismét a válogatottba hívta az évek óta látványosan mellőzött Thomas Müllert és Matts Hummelst. A németek kerete természetesen nem rossz, ezzel együtt valahogy nehezen tudjuk elképzelni, hogy nyerhetnek, bár nem szabad elfelejteni, hogy amikor a legsötétebb „Berlin fölött az ég”, akkor okozzák a legnagyobb meglepetést. Jusson eszünkbe a 2002-es VB, amikor az volt a konszenzus, hogy minden idők leggyengébb német válogatottja lép pályára, ehhez képest 8-0-ra nyertek a nyitómeccsükön és a döntőig meneteltek, ahol minden idők egyik legszimpatikusabb, Ronaldo és Rivaldo fémjelezte brazil válogatottja állította meg őket. Akkor megtanultuk, hogy a németeket nem illik lebecsülni.

Portugália és Spanyolország

A portugál válogatott ellen tulajdonképpen semmi sem szól. A keretük elképesztő nagyot fejlődött az elmúlt öt évben, Fernando Santos szövetségi kapitány csapata egy Ruben Diassal, egy Joao Cancelóval, egy Bruno Fernandessel és egy Joao Félixszel lett több ebben az időszakban, hogy olyan „apróságokat” ne is említsünk, mint Bernardo Silva fejlődése az elmúlt öt évben, vagy a Renato Sanchez – Diogo Jota csere. Tulajdonképpen egy valami mégis a portugálok győzelme ellen szól, mégpedig, hogy az Eb-k hatvan évet felölelő történetében egyetlen egyszer fordult elő, hogy egy válogatott címet tudott védeni, mégpedig 2012-ben, amikor a 2008-ban győztes spanyol válogatott 4-0-ra filézte ki a meglepetésre döntőbe keveredett Olaszországot.

Nos, a mostani spanyol válogatott ezt nemigen fogja megtenni, a jelentős generációváltáson átesett hispánokat nem csak a tapasztalatlanság, hanem a koronavírus is sújtja, nem elég, hogy Luis Enrique egy huszáros vágással kihagyta Sergio Ramost (és vele együtt mindenkit a Real Madridból), még Sergio Busquets is elkapta a vírust. A spanyol középpálya legtapasztaltabb játékosára 10 nap karantén (ebből már letelt négy nap), és ugyanennyi edzéskihagyás is vár, számomra meglepő lenne, ha mindezek után az EB-n jó eredményt érnének el, mondjuk elődöntőig mennének.

A középmezőny és a meglepetés

A középmezőny minden csapatáról oldalakat lehetne írni, kezdve a rossz generációval is átlag fölött focizó olaszoktól, az európai futballban ismét a helyét kereső Hollandián keresztül, a világbajnoki ezüstérmes és generációváltás előtt álló Horvátországig, az olvasók türelmét azonban nem akarom próbára tenni, így azt a csapatot emelném ki, amely szerintem meglepetést fog okozni, ez természetesen nem a torna megnyerését jelenti, hanem mondjuk egy elődöntőt. Elismerem, hogy kicsit merész állítás, de szerintem Dánia ezen az Eb-n dobbantani fog.

Dánia, a maga 5.8 milliós lakosságával egészen fantasztikus kerettel rendelkezik, Kasper Hjulmand szövetségi kapitány együttese topligás, elitcsapatokból jövő magra épít, Christensen friss BL-győztes a Chelseavel, Kasper Schmeichel épp csak lemaradt a Leicester City-vel a BL-ről a Premier League-ben, Joakhim Maehle harmadik helyen végzett a SerieA-ban az Atalantával, Simon Kjaer ezüstöt szerzett ugyanitt, miközben Christian Eriksen megnyerte a sorozatot az Interrel. Yussuf Poulsen a Lipcsével lett ezüstérmes a Bundesligában, Martin Braithwaite pedig a Barcelonával nyert bronzot a spanyol élvonalban.

Illusztris társaság, amely 2018 szeptember 9-e óta csak Belgiumtól kapott ki, pedig összehozta a sors Angliával és Németországgal is, előbbivel ráadásul nem is egyszer. A keret tapasztalt, de nem öreg, Hjulmand szövetségi kapitány pedig üzembiztosan ver le mindenkit, aki nem csokoládéexportban utazik. Mivel pechükre pont Hazardékkal kerültek egy négyesbe, ezért csoportelsőséget nem vizionálunk, de könnyed továbbjutást igen, sőt azt sem hisszük, hogy a legjobb 16-ban az A-csoport második helyezettje meg tudná állítani őket, így szerintünk Dánia minimum a nyolc közé jut.

Egy dolog biztos, akár beletrafálunk Dánia jó teljesítményébe, akár nem, nagyon izgalmas Európa-bajnokság elé nézünk, nincsenek egyértelmű helyzetek az esélyesek között, nincsenek egyértelmű helyzetek a középmezőnyben. Érdekes lesz látni, hogy kik fognak berobbanni a köztudatba teljesítményükkel, és már most borítékolhatjuk, hogy az EB-n jól teljesítő játékosok közül sokan váltanak majd klubot. Vajon honnan kerül ki az EB felfedezettje? 

Az erdélyi magyarok legnagyobb kérdése természetesen a fentiekkel együtt is az, hogy vajon Magyarország mire fog menni minden idők legkeményebb csoportjában, ezért legközelebb erre a kérdésre keressük majd a választ.

Borítókép: UEFA Facebook

Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Aktuális