2021. szeptember 20. hétfõFriderika

Hindrich Ottó: A családom büszkesége miatt voltam a legboldogabb

Krasznai Csongor utolsó frissítés: 15:15 GMT +2, 2021. április 30.

Hindrich Ottó, fiatal kora ellenére céltudatosan és határozottan számolt be kapcsolatáról a focival, amely 6 éves kora óta a legmeghatározóbb dolog az életében.


Hogyan alakult ki a kapcsolatod a focival?

Hát az egész családom nagy focirajongó, viszont többnyire csak hobbiként űzték a sportot. Érdekesebb kérdés az lenne, hogy miért pont kapus. A bátyámnak köszönhetem, mert mindig, amikor a haverjai átjöttek, én legkisebb lévén, mindig kapuba kerültem. Látták, hogy nagyon jól megy, így amikor elkezdtem a CFR-hez járni, azt ajánlották, hogy kapus legyek.

Máshol nem is próbáltad ki magad komolyabb szinten? Csak kapusként?

Emlékszem, hogy a legelső edzésemen, szégyelltem megmondani az edzőnek, hogy kapuba akarok lenni ezért egy edzés erejéig mezőnyjátékos voltam. Ezután édesapám beszélt az edzővel, és az óta ott ragadtam. Sőt mivel nem volt egy kapus sem, voltak olyan napok hogy két csapattal is edzettem.

Mi a legmeghatározóbb emléked a focival kapcsolatban?

A különböző versenyektől elkezdve, a vereség fájdalmán keresztül, a fárasztó edzésekig, nagyon sok emléket sikerült összegyűjtenem az évek során. Mindegyiket szívesen hívom elő, mivel szerintem ezek a helyzetek tettek olyan emberré és játékossá amilyen vagyok. Viszont ha csak egyetlen emléket kellene választani, az biztosan a bajnokság megnyerése lenne a CFR-el, ami addig csak egy álom volt. Ekkor éreztem, hogy lassan kezd megjönni a számolhatatlan órányi edzés, a sok áldozat és a kitartás gyümölcse.


(fotó: Krasznai Csongor)

Miért pont a CFR-e esett a választás?

Az egész családom nagy CFR rajongó, már kicsi korom óta kijártam a csapat mérkőzéseire. Ott voltam, amikor megnyerték a bajnokságot, kézen fogva mentem be a játékosokkal az Inter elleni meccsen. Valószínűleg nem kerültem volna a CFR-hez ha Mezei János nevelőedzőm nem osztogatott volna szórólapokat az óvodában, amikor létrejött a 2002-es csapat. Sikerült ennek a klubnak a szívemhez nőnie, kis koromban is mindig arról ábrándoztam, hogy egy szép pályára lépek, és amikor megemlítik a CFR nagy játékosait akkor én is köztük leszek.

Milyen érzés volt pályára lépni a nagy csapattal élő adásban?

Őszintén, 5 órával a mérkőzés előtt amikor Dan Petrescu közölte velem, hogy én fogok játszani, nagyon izgultam. Viszont amikor beszaladtam a pályára, rájöttem, hogy 11 éven keresztül ezért dolgoztam és egy csapásra eltűnt az izgalom. Nagyon jól éreztem magam a pályán, mert minden csapattársam bátorított, a mérkőzés után pedig nagyon sok üzenetet kaptam, mindenki gratulált. Viszont minden jókívánság ellenére a családom büszkesége miatt voltam a legboldogabb. Ők mindig mellettem voltak, és nagyon hálás vagyok értük, nekik köszönhetek mindent.

Mennyire tudod összhangban tartani a focit és a tanulmányaidat?

Valamiért nagyon könnyen ment ez nekem az előző években. Viszont így végzősként, már több hangsúlyt kellene helyezzek a tanulásra, mert szeretnék jó eredménnyel leérettségizni. Szerencsémre a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanárai nagyon megértők voltak az utóbbi 4 évben, és próbálnak segíteni most is a felkészülésben. Nagyon sokat segített ez az átlépés online oktatásba is, mivel távolról is részt tudtam venni az órákon. A legnagyobb megmentők az osztálytársaim, mivel bármilyen gond is adódott, mindig segítettek. Elküldték a leckéket, sőt, ha kellett, el is magyarázták őket. Így összesítve mindenki könnyűvé tette a nehézségek átlépését.

Jelen pillanatban mi a helyzet? Hol játszol?

Jelenleg Temesváron vagyok kölcsönben. Másodosztályban játszom, a feljutásért küzdünk. Októberben döntöttünk úgy a szúleimmel és az ügynökömmel, hogy a legjobb most az lenne, ha egy szezont tapasztalatszerzés céljából itt játszanék le. Egy fiatal kapusnak szerintem az a legfontosabb, hogy folyamatosan játszon. Itt megmutathatom, hogy a CFR számíthat rám a jövőben, ezzel a gondolattal lépek minden mérkőzésen pályára. Ugyanakkor szeretnék feljutni az első osztályba itt, mert ez egy nagy löketet adna a pályafutásomnak, mondhatjuk, hogy ez egy személyes cél. Hogy a szezon végezte után mi lesz meglátjuk, remélem a CFR-nél küzdhetek a helyemért.

Crescut la grupele Centrului de Copii și Juniori ale clubului nostru, Otto Hindrich a debutat sâmbătă seara în tricoul primei echipe! Felicitări, Otto!

Posted by Fotbal Club CFR 1907 CLUJ-NAPOCA on Saturday, June 20, 2020

Nem félsz attól, hogy Arlauskis miatt nem tudsz majd játszani?

Arla egy kitűnő kapus, és nagyon nehéz felvenni a versenyt vele, viszont ha szeretnék egy igazán sikeres karriert, akkor nem fordíthatok most hátat a konkurenciának. Örvendek, hogy visszajött, mert nagyon sokat tanultam tőle, és nagyon boldog vagyok, hogy Románia legjobb kapusával versenghetek.

A jövőre nézve mik a terveid?

Szeretnék leérettségizni, majd egy egyetemet elvégezni. A legfontosabb számomra az, hogy mindent beleadjak a fociba, hogy amikor előrelépési lehetőség adódik előttem, ki tudjam használni, és ezáltal minél magasabb szinten játszhassak. Egy konkrét cél a 2023-as U21-es Európa bajnokságon való részvétel.

Borítókép: Leczki József

Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Aktuális