2024. március 28. csütörtökGedeon, Johanna

Ki nyert, ki vesztett, és „mi lett volna, ha”? A Szuperliga nagyképe

Kicsid Attila, Pálfi Csaba-Sándor utolsó frissítés: 15:33 GMT +2, 2021. április 22.

A világ labdarúgását egy dolog érdekelte az elmúlt napokban, a Szuperliga. Bár a kezdeményezés hamvában halt el, mégis érdemes megvizsgálni a körülményeket!


A történet zanzásított verziója gyakorlatilag mindenki számára ismert, a világ tizenkét legnagyobb klubja úgy döntött, hogy megalakít egy elitbajnokságot, a Szuperligát, amellyel  drasztikus profitnövekedést tud elérni. Az UEFA, a közvélemény, a rajongók, az érdeklődők, a politikusok, és a futball egyéb szereplői egyhangúak támadták a renitens szervezeteket, és mindössze 48 óra alatt meggyőzték a Manchester Cityt a kiválásról. A londoni klub kilépése láncreakciót indított el, előbb a szigetországiak hagyták ott az újonnan alakult ligát, majd pedig az Atlético Madrid és az Internazionale, így kijelenthető, hogy a kezdeményezés megbukott.

Lehet, hogy a Szuperliga elbukott, az alapító klubok mégis nagyot kaszálhatnak

Jelenleg még nagyon sok az ismeretlen tényező ebben a történetben: például a szakadár klubok miért akartak kiborítani mindenkit a hirtelen tett bejelentésükkel, és miért nem kommunikáltak már a reformterveik előtt intenzívebben. Miért akartak botrányt, miért nem készítették elő a bejelentést vagy készítették fel a hagyományokhoz nagyon ragaszkodó szurkolókat? Vajon csak jobb alkupozícióba szerettek volna kerülni, és ehhez egy hatalmas balhéra volt szükség?

A mostani összecsapást az UEFA nyerte, az elmúlt napok eseményeiből viszont az is egyértelműnek látszik, hogy az európai vagy a nemzeti szövetségek sokkal rosszabb alkupozícióban vannak annál, mint amit eddig gondoltunk volna. Az elmúlt napok felgyorsult eseményei során ugyanis valószínűleg sok, a 12 alapító csapat minden eseményből történő kizárásáért és drasztikus büntetéséért kiáltó fociszurkoló is végiggondolta, hogy:

  • •Vajon kinek a gazdasági helyzete gyengülne akkor, ha kizárnák a Szuperliga résztvevőit a nemzeti bajnokságokból? A Real Madrid, a Manchester United vagy a Juventus számára lenne nagyobb pénzügyi érvágás, ha nem játszhatnak spanyol, angol vagy olasz bajnoki meccseken az Eibar, a Sheffield United vagy a Bologna ellen, vagy inkább a kiscsapatok szponzoroktól és közvetítési jogdíjakból származó bevételei csappannának meg drasztikusan egy ilyen helyzetben?
  • •Ugyanígy, érdekelne-e bárkit is az egyre fontosabbá váló ázsiai vagy észak-amerikai piacon a spanyol, angol vagy olasz liga Lionel Messi, Kevin de Bruyne vagy Cristiano Ronaldo játéka nélkül? Ugyan a nemzeti labdarúgó-szövetségek kizárással fenyegették a Szuperliga megálmodóit, de közben nehéz vitába szállni azzal, hogy pénzügyileg saját maguknak is mérhetetlenül sokat ártanának egy ilyen döntés meghozatalával.
  • •Az is érdekes kérdés ebben a helyzetben, hogy amennyiben valóban eltiltották volna a Szuperligás játékosokat az Európa-bajnokságon vagy a világbajnokságon való részvételtől, mennyit lett volna hajlandó kifizetni a szervező UEFA-nak vagy FIFA-nak a szponzorok és televíziótársaságok hada, ha a spanyoloknál Sergio Ramos, a franciáknál Antoine Griezmann vagy a németeknél Ilkay Gündogan hiányozna a keretből. A pénzügyi kérdéseken túl az is felmerül, hogy lehet-e egyáltalán komolyan vehető világeseményeket rendezni a legnagyobb szupersztárok nélkül.

Az UEFA és a nemzeti szövetségek szempontjából nagyon kedvezőtlenek a válaszok ezekre a kérdésekre. Emellett az is érdekes adalék, hogy például Spanyolországban a foci akkora iparággá nőtte ki magát, ami az ország GDP-jének 1,37%-át teszi ki. Egy 2017-es tanulmány szerint a spanyol fociszövetséghez köthető klubok és egyéb szereplők által megmozgatott 1 euró további 4,2 eurót generál – így nehéz elképzelni, hogy a politikai szféra, amely egyébként a múltban is masszívan támogatta a futballt, karba tett kézzel nézi, ahogy a nagy klubok és szövetségek egymást fektetik kétvállra. Kétségtelen, hogy valamiféle paktumra, a viszonyok normalizálódására van szükség a nagy klubok és a fociszövetségek között.

Egy csapásra tönkretehették volna az eddig etalonnak tartott Bajnokok Ligáját

Az UEFA helyzete persze nagyon speciális ebben a történetben. A Szuperliga létrejötte miatt az európai szövetség elveszíthette volna az egyik legfontosabb pénztermelő gépezetének számító, de az elmúlt időszakban nézettségi és gazdasági szempontból kissé megtorpanó fő sorozatát, a Bajnokok Ligáját.

A tét elképesztően nagy volt: a Bajnokok Ligája a 2018-2019-es szezonban 2,8 milliárd euró bevételt termelt (szponzorok, közvetítési jogdíjak), míg a 2019-2020-as szezonra - még a koronavírus-járvány megjelenése előtt - 3,2 milliárd eurós bevételt becsültek, amiből a tervek szerint 1,95 milliárd eurót osztottak volna le a résztvevő kluboknak. Erről az összegről gondolják még mindig úgy a legnagyobb európai fociklubok, hogy nagyon kevés.

Érvelésük szerint miközben ők hozzák az agyonfizetett sztárokat és a "csillogást", a történetben nagyon kevés hozzáadott-értékkel rendelkező, eddig teljhatalommal rendelkező UEFA más klubok között osztja szét az általuk termelt bevételek 75%-át. A Bajnokok Ligája egyelőre úgy tűnik, megmenekült. Ebben a gazdasági berendezkedésben viszont csak idő kérdése, hogy mikor robbant valaki a nagyok közül újra, és köpi szembe az évtizedes hagyományokat.

Hogy a 12 szakadár miért pont most állt elő ezekkel a tervekkel, arra viszonylag egyszerű a válasz. A Szuperligát megalapító csapatok ugyanis bár hatalmas bevételekkel rendelkeznek, a kiadásaik is jelentősek. Az UEFA szolidaritásra épülő gazdasági modellje egészen addig még elviselhető volt a nagy klubok számára, amíg a foci üzleti része növekedésben volt. Igen ám, de 2020 elején megjelent a koronavírus-járvány, és merőben írt át mindent. Az addig prosperáló szupercsapatok egyre-másra közölték, hogy komoly pénzügyi nehézségekkel néznek szembe, sőt, még a sztárjaikat is arra kérték, hogy kétoldalú megállapodások által csökkentsék az egyébként rendkívül magas fizetésüket.
A Deloitte könyvvizsgáló cég elemzése szerint Európa 20 legnagyobb bevétellel rendelkező focicsapata a 2020-2021-es szezonban több mint 2 milliárd euróval kereshet kevesebbet, mint normál időkben. Van olyan elemzés is, ami sokkal nagyobb, 5 milliárd eurós pénzügyi bukásról szól. A csapatok idei évre becsült bevételeit mutatjuk az alábbi ábrán:

Ugyan a bevételek nagyon magasnak tűnnek (még magasabbak lennének koronavírus-járvány nélkül), de a Szuperligát megalapító 12 klub közül a tavalyi 2019-2020-as szezonban egy sem volt nyereséges:

Sőt, a felhalmozott adósságok alapján tényleg elég borús felhők gyülekeznek az európai labdarúgás topcsapatai fölött:

Mit tehet ilyenkor egy dörzsölt klubvezető? Nyilván, bevételnövelési lehetőségek után néz. Az elmúlt napok eseményei alapján az pedig már nyilvánvaló, a Szuperliga alapítói úgy gondolták, hogy amennyiben saját kézbe veszik az ügyeiket, akkor a Bajnokok Ligájánál valami sokkal nagyobb növekedési potenciállal bíró sorozatot hozhatnak létre, vagy legalább arra kényszeríthetik az európai szövetséget, hogy jobban nyissa meg a pénzcsapokat. Az UEFA a hírek szerint végül a több pénz ígéretével tudta eltántorítani a brit csapatokat.

Az alapítók fájdalmas témákat hoztak középpontba

A szurkolók kereszttűzébe került sportvezetők közül elsőként a Real Madrid elnöke szólalt meg hosszabb interjúban. Valószínűleg az egészet kitaláló Florentino Perez, aki egyébként a Szuperliga elnöke is, a nagyon tanulságos interjúban azt állította, hogy nem tönkretenni akarták az európai labdarúgást, hanem sokkal inkább megmenteni azt. Majd a saját klubja szemszögéből közelítette meg a kérdést: "A Real Madridnak 800 millió eurós költségvetése van, majd ez 700 millió euróra csökkent. Ebben az évben 900 helyett meglátjuk, hogy meglesz-e a 600 millió eurós bevétel. Két év alatt 400 millió eurót veszítettünk" - magyarázta a helyzetet kissé kerekített számok mentén Perez, aki egy spanyol televízió műsorában védte a Szuperligát alapító klubok becsületét, az interjút a Penamadridista.hu fordította.

Perezék úgy látták, hogy amennyiben a bevételi források közül csak a televíziós jogdíjakra számíthatnak, akkor nincs más lehetőségük, mint sokkal látványosabb mérkőzéseket műsorra tűzni a gazdasági helyzetük javításához. "Arra jutottunk, hogy egy hétközi Szuperligával a Bajnokok Ligája helyett képesek lennénk korlátozni a bevételkiesést. Sok gyenge mérkőzés van. Egy Barcelona – Manchester United sokkal szórakoztatóbb, mint amikor a United egy gyengébb csapattal játszik. Mi az, amit a világ inkább akar?" - szúrt oda ezzel a Bajnokok Ligája jelenlegi lebonyolítási rendszerének, amiben a nagy csapatok sokszor valóban számukra kötelező, és gyakran egyértelmű kimenetellel rendelkező, amolyan kötelező köröket kell lejátszaniuk kelet-európai kiscsapatok ellen.


(Egyre nehezebb megfogni a fiatal generációt. Forrás: pixabay)

Az interjú óta tudjuk, hogy a kezdeményezés megbukott. A beszélgetés viszont azért is érdekes, mert abban Perez olyan témákat hoz fel, amelyek eddig inkább tabunak számítottak az európai labdarúgásban. Kijelenti például, hogy Bajnokok Ligája csak a negyeddöntőtől érdekes. Azt is elmondja, hogy a mai világban sokkal látványosabb meccsekre lesz szükségünk ahhoz, hogy az emberek letegyék a tableteket és élvezzék a futballt. "A fiatalokat nem érdekli az, amit most kapnak. A 18-24 éves korosztályban drasztikusan lecsökkent az érdeklődés" - érvelt. Más szakértők szerint, ha kiesik egy generációnyi rajongó, akkor egyre nehezebb lesz bevonzani a legfiatalabb korosztályt.

A Szuperliga mögötti pénzügyi modell azért ott marad fenyegetésként

Hogy a labdarúgó szövetségeknek tényleg el kell gondolkodniuk a gazdasági reformokon, az is mutatja, hogy a Szuperligát alapító csapatok gond nélkül tudták megnyerni maguknak az egyik legnagyobb amerikai bank, a JP Morgan támogatását. Az amerikai pénzintézet azonnal hajlandó volt 4 milliárd eurót betolni a projekt mögé. A Bloomberg a helyzetre jól rálátó forrására hivatkozva azt írta, hogy az amerikai bank a pénzért cserébe 23 évre szóló szerződést kötött az alapító klubokkal – ha ez a megállapodás valóban létezik, annak akár súlyos következményei is lehetnek a szakadár csapatokra nézve. A pénz tulajdonképpen egyfajta előlegként szolgált volna az induláshoz, hiszen az elképzelés szerint a Szuperligát alapító csapatok közösen indítottak volna egy olyan vállalatot is, amely a közvetítési jogok értékesítésével, valamint szponzorszerződésekkel foglalkozna, így a következő években busásan megtérülhetett volna a befektetett pénz.

Szintén aggasztó hír az UEFA számára, hogy a Financial Times szerint a közvetítési jogok megvásárlására már az Amazon, a Facebook vagy a Disney is érdeklődött. Az angol gazdasági lap becslése szerint minden résztvevő klub 300 millió eurónál is magasabb összeget kaphatott volna indulásból, míg több egybehangzó forrás is állítja, hogy a helyzet csillapítása érdekében a kezdeményező 12 klub 400 millió eurót ajánlott volna fel a labdarúgó-szövetségek számára az alsóbb osztályok támogatása érdekében. Elképesztő pénzek ezek, amelyek azt mutatják, hogy az UEFA vagy mélyen a zsebébe nyúl a következő években, vagy a futballforradalom megerődésétől és végső győzelmétől kell tartania.

Hogy az alapító csapatok pénzügyi szempontból valószínűleg nagyon jól járnának a Szuperliga elindítása esetén, azt a tőzsdei árfolyamok alakulása is visszaigazolta. A 12 klub közül kettő, a Manchester United és a Juventus közvetlenül tőzsdén jegyzett társaságként működik. Mindkét klub részvényárfolyama szárnyalni kezdett a kezdeményezés bejelentése után, hiszen a befektetők úgy gondolják, hogy jelentősen nőni fog ezeknek a kluboknak a bevétele, így a klubok értékét tükröző részvényárfolyam növekedésére is érdemes fogadni. A döntéssel emellett jól járhattak volna azok a – főként amerikai – befektetési társaságok is, amelyek az elmúlt időszakban a Manchester United, a Liverpool vagy az Arsenal tulajdonosi szerkezetében jelentek meg, és főként azért fektettek a klubokba, hogy azok a jövedelemtermelésük és a növekedésük által növeljék a vagyonukat. Éppen ezek az amerikai sportkultúrán szocializálódott vállalatok nem értették eddig annak a magyarázatát, hogy miközben az amerikai foci globális népszerűsége meg sem közelíti a labdarúgásét, az NFL (a legnagyobb amerikaifutball-szövetség) ötször nagyobb bevételek mellett működik, mint az UEFA Bajnokok Ligája.

Nem volt tehát feltétlenül rossz ötlet a Szuperliga, persze úgy a klubok, mint az UEFA részéről szükséges lett volna a rugalmasság. A klubok fent tárgyalt rugalmatlansága és rossz kommunikációja mellett azonban az UEFA az európai futball tradícióira, a hagyományokra és az értékrendjére hivakozva minden létező platformon és fórumon támadta, zsarolta és fúrta a Szuperligát. 

Az európai futball tradícióiról meg elveiről a 21. században

A Bajnokok Ligája valaha a bajnokok ligája volt, de ha most is a bajnokok ligája, akkor mit keres benne négy csapat Angliából, négy Spanyolországból, és még sorolhatnánk? Mitől bajnok az a Manchester City, amelynek a tavalyi szezonban 10 fordulóval a vége előtt 22 pontos hátránya volt és gyakorlatilag semmi esélye a bajnokságra? És a végelszámolásnál 33 ponttal lemaradó Chelsea? Szóval mit keres? Nyilván pénzt, de nem csak magának, hanem az UEFA-nak is. Az elitklubok rengeteg nézőt ültetnek tévé elé, ami nagyon jól jön az új közvetítési díjakról való alkudozásban.

1992-ben gyökeres változás állt be az európai klubfutballban a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, azaz a BEK-et felváltotta a Bajnokok Ligája, azaz a BL, amelyben a sikeres országok több csapatot indíthattak. Az esélyegyenlőséget, mint tradíciót, akkor eltörölték, helyette pénzügyi megfontolásokat helyeztek a hagyományok elé, annak érdekében, hogy a labdarúgás nőni tudjon. Azzal, hogy több nagy csapat számára tették elérhetővé a legnagyobb ligát, rengeteg pénzt kerestek közvetítési díjakból és szponzori szerződésekből. 

Egyébként az a Gary Neville aki most habzó szájjal inzultált minden Szuperligában érdekelt csapatot azzal vádolva őket, hogy nem tisztelik az európai futball hagyományait annak köszönheti első Bajnokok Ligája győzelmét, az 1999-es Bayern München elleni legendás meccsen megnyert trófeát, hogy az UEFA nem tisztelte az európai futball hagyományait. A Manchester United nem indulhatott volna a Bajnokok Ligája 1998-99-es kiírásában, ha az csak a bajnokoknak szólt volna, hiszen az 1997-98-as szezonban elvesztette a bajnoki versenyfutást az Arsenallal szemben. Érdekes módon Gary Neville akkor nem állt ki az európai futballértékek mellett. Szóval akad itt képmutatás azért bőven, legalábbis ami a tradíciókat illeti, különös tekintettel az esélyegyenlőségre.

Apropó esélyegyenlőség, a jövő szezontól a kis koefficienssel bíró országok nem selejteznek az Európa Ligába, csak úgy juthatnak a kisebb (immár középső) európai kupasorozatba, ha a bajnokcsapatuk kiesik a BL selejtezőjéből az EL-be. Meg töméntelen hazugság, merthogy az európai szövetség azzal indokolta a Conference League létrehozását, hogy az jó lesz a kisebb futballországoknak. Persze, de a nagyobbaknak még jobb, mert nem kell osztozzanak a nagy BL-, meg EL-pénzen. Az UEFA egyszerűen hazudott a kommunikációjában, ahogy tette ezt már számos alkalommal.


Ne felejtsük el azt sem, hogy a magát értékközpontúnak és tradíciókat tisztelőnek beállító UEFA szándékosan nem akarja betartatni a Financial Fair Play-re vonatkozó szabályait (lsd. Manchester City és PSG), hiszen azzal kockáztatná, hogy világsztárok nem játszanak a BL-ben, sőt még arra sem képes, hogy komolyan megbüntessen egy selejtezős romániai klubot, amiért nem tudja biztosítani a játékosok és a bíró biztonságát. Persze Románia mégiscsak egy húszmilliós piac, kár lenne elveszíteni...

Szóval eljutottunk oda, hogy 2021-ben az európai futballért felelős szövetség fő értékei erkölcsi szempontból minimum megkérdőjelezhetők, de inkább komolyan kritizálhatók, ez a szervezet pedig a tradíciókra és az értékrendre hivatkozva híusítja meg 12 klub (egyébként szintén kapzsi) különligáját. Kíváncsiak vagyunk, hogy ha a Dacia Mioveni, a Celldömölk, az Egnatia Rrogozhine, a Minyor Pernik, a Babrungas és a Septemvri Simitli döntött volna úgy, hogy különligát alakít, akkor is ilyen hevesen tiltakozott volna az UEFA? Vagy akkor hagyta volna az egészet, hiszen ezek a klubok egyetlen huncut fitying bevételt sem termelnek neki és valószínűleg soha nem is fognak… 

Azt értjük, hogy elsőre a Szuperliga egy kapzsi, elitista és arrogáns vállalkozásnak tűnik, de hogy ebben a vitában a két rossz közül miért az UEFA-t kell választani, azt annyira nem.

Borítókép: Florentino Perez és Aleksandr Ceferin. Forrás: Chris Brunskill / Fantasista / Getty Images

Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Aktuális