2021. január 22. péntekVince, Artúr

Papp Gábor nagymester: a Sakkolimpia történelmi lehetőség a magyar sakkozás számára

Pálfi Csaba-Sándor utolsó frissítés: 11:41 GMT +2, 2020. december 12.

Papp Gábor nagymesterrel, a női válogatott szövetségi kapitányával beszélgettünk az egyre népszerűbb sakkról, a lélegzetelállító sikereket elérő Vezércselről, a magyar sakkozásról és a jövőről.


Amint arról már tájékoztattuk olvasóinkat, Magyarország elnyerte a 2024-es sakkolimpia rendezési jogát, azonban ez nem az egyetlen hír a sakk és a magyar sakk szempontjából 2020-ban. 

GM Papp Gábor
A GM szó, az angol GrandMasterből jön, és nagymestert jelent, ez a sakk legmagasabb fokozata, szokás még nemzetközi nagymesternek is hívni. A GM jelölést csak azok használhatják, akik elérik a 2500 Élő-pontot és három nagymesteri normát teljesítenek. Papp Gábor Franciaországban, Horvátországban és Svájcban teljesítette a normákat, karriercsúcsa pedig 2608. Papp Gábor ma nem csak sakkozó, hanem a magyar női válogatott szövetségi kapitánya, emellett a Hello Sakk oktatással és közösségépítéssel foglalkozó civil kezdeményezés alapítója. 

Lelátó: Mindenhol azt olvassuk, hogy hatalmas lehetőség a magyar sakknak az olimpia rendezési joga, de miért?
GM Papp Gábor: Én azt mondanám, hogy nem is maga az olimpia nagyon fontos, vagy az ott elért eredmény, hanem az ezáltal elindított folyamatok. Ha megjelenik a világ krémje Magyarországon, felkapottabb lesz a sakk, többen fognak rá figyelni, olyan folyamatok indulnak el, amelyek pozitív irányba viszik az egész sportágat. Az Aranygeneráció tagjai lassan már nem vállalják a játékot, Lékó Péternek nagyon sok elfoglaltsága van, Polgár Judit visszavonult, Almási Zoltán pedig több fórumon is elmondta, hogy nem érzi úgy, hogy játszani szeretne.


Bár szerencsére azt mondhatjuk, hogy van egy Rapport Richárdunk, aki fiatal, nagyon erős, hosszútávon azonban szükségünk lesz egy erős utánpótlásnevelésre és ebben segíthet az olimpia.


(fotó: A bronzérmes magyar sakkválogatott a 2015-ös izlandi csapat-EB-n, Berkes, Almási, Polgár, Rapport, Balogh, Lékó forrás: Polgár Judit Hivatalos oldala Facebook)

Lelátó: Miért fontos a sakk, vagy miért fontos a magyar sakk?


GM Papp Gábor: A magyarok számára a sakk nem csak egy játék, számunkra ez tradíció. A sportág több mint száz éves történetében a magyar nemzet meghatározó szerepet játszott, és ezalatt nem csak a közelmúlt nagyjait, az előbb már említett Lékó Pétert, vagy Polgár Juditot értem, hanem a huszadik század közepén Sakkolimpiát is nyerő Portisch Lajos generációját, de mehetünk vissza a harmincas évekre is és beszélhetünk Maróczy Gézáról, vagy akár a 19. század végén született Breyer Gyuláról. Ezek csak példák, a felsorolás messze nem teljes.


A sakk fontosságáról két dolog jut eszembe. Az egyik a tanulmányok és kutatások hosszú sora, amelyek azt állapították meg, hogy a sakk lényegesen fejleszti a kognitív képességeket. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi világban az intelligencia és kognitív képességek fejlesztése elengedhetetlen az ifjúság számára, erre pedig a sakk egy kiváló mód lehet. Ez egy olyan játék, amely matematikai, logikai, kombinatorikai készségeket fejleszt, ezek közül mindegyikre szükség lehet felnőttkorban, célszerű már gyerekként is fejleszteni őket.


A másik dolog, ami egyből eszembe jut, hogy személyiségfejlesztő hatása is van, ezt másokon és magamon is tapasztaltam. Öt-hat éves koromban önbizalommal töltött el, ha le tudtam győzni egy felnőttet, de ez arra is motivált, hogy tanuljak, ezen kívül ráadásul a sakk türelemre is nevel.

Lelátó: Az elemzések szerint sakk népszerűsége idén robbanásszerűen nőtt. Mennyire van ebben szerepe a járványnak, és mennyire van szerepe a Vezércsel (Queen's Gambit) c. sorozat egészen fantasztikus sikerének?


GM Papp Gábor: Számomra is elképesztő a Vezércsel sikere, innen is gratulálok az alkotóknak. Az elmúlt egy hónapban mindenki erről beszélt, nem sakkozó barátok is felhívtak és megkérdezték, hogy mi a véleményem róla. Egészen biztos, hogy a Netflix sorozatának szerepe van a sakk robbanásszerű népszerűsödésében,de úgy gondolom, hogy a koronavírus-járvány hatása is egyértelműen észrevehető.


A koronavírus a különböző országok karanténintézkedései által az otthonukba kényszerítette az embereket, a sakknak viszont óriási előnye, hogy interneten is lehet játszani, amíg a pandémia a többi sport életét nagyon megnehezítette, a sakk egyszerűen átköltözött az online térbe.


Lelátó: Az idei sakkrobbanásnak érzékelhetőek a hatásai az utánpótlásban?


GM Papp Gábor: Szerintem ez sokkal hosszabb folyamat. Az utánpótlás a sakkban évtizedes viszonylatokban értelmezendő folyamat. Azok az ötéves gyerekek akiket tanítunk sakkozni leghamarabb a 2032-es olimpián vesznek majd részt.
Szlovákia példáját érdemes megnézni, az ország 4-5 éve megpályázta és megnyerte a női Európa-bajnokság és a korosztályos Európa-bajnokság szervezését, és már látni 3-4 ügyes gyereket a 8-10 éves korosztályban.

Lelátó: Milyen helyzetben van a magyar utánpótlás?


GM Papp Gábor: A magyar utánpótlás rossz helyzetben van, de ez egy sokismeretlenes egyenlet, nem arról van szó, hogy valaki valahol hozott egy rossz döntést, és azóta nem működik jól a képzés. Az egyik ilyen faktor a magyar klubéletnek a hanyatlása. Amikor én voltam gyerek, akkor egy virágzó sakk-klubélet volt Magyarországon. Sok erős klub volt és nem egy-kettessével, hanem tizesével jöttek ki az erős sakkozók, akikből aztán lett egy-kettő, aki a szűk világelitbe tartozott, így képezte a rendszer Erdős Viktort, Bánusz Tamást, Gledura Benjámint, Berkes Ferencet, hogy csak néhány nevet említsek. A klubélet visszaeséséért szintén nem csak egy dolog tehető felelőssé, ez is egy sokrétű történet, pénzügyi, önkormányzati, egyéb természetű anyagi okokra vezethető vissza a hanyatlás.


Egy másik faktora a magyar utánpótlás gyengülésének a hihetetlenül megerősödött konkurencia. Húsz éve a szovjet utódállamokra kellett odafigyelnünk az Európa-bajnokságokon, tudtuk, hogy az orosz, az azeri, a grúz, az örmény és az ukrán csapattal kell vigyázni, akkor Kína, vagy az Egyesült Államok nem volt komoly tényező. Ehhez képest most az amerikaiak, a kínaiak és az indiaiak rengeteg pénzből tizesével öntik a tehetségeket a világsakkba.

Lelátó: Említetted, hogy a klubélet visszaesése komoly problémát jelent. Azért hoztátok létre a Hello Sakk nevű civil kezdeményezést, hogy ennek valamelyest ellensúlyozzátok a hatását?


GM Papp Gábor: Ez azért így túl szép lenne, a Hello Sakk rendszerszintű problémákat nem tud megoldani. A mi célunk három pontban fogalmazható meg, egyrészt a sakk népszerűsítése által egy közösséget szeretnénk összehozni, ezt nagyon fontosnak tartjuk úgy az utánpótlás, mint a fiatal generáció fejlődése szempontjából, a másik célunk, hogy a problémákat ne seperjük a szőnyeg alá, hanem meg tudjuk beszélni őket, keressünk megoldásokat a helyzetekre, a harmadik pedig, hogy segítsük versenyekkel és közös edzésekkel a sakktanulást.

(A Helló Sakk oldalán Papp Gábor Rapport Richárd játszmáját elemzi)

Lelátó:
Hogyan néz ki a sakkozás jövője globálisan?

GM Papp Gábor: Szerintem a sakkozás minden országban fejlődik, olyan nemzetek is kinevelnek tehetséges, vagy egyenesen elitszintű sakkozókat, amelyek eddig nem voltak komoly tényezők globálisan. Erre a legjobb példa talán Norvégia, amelyik régebb mérsékelten volt sikeres, most viszont kineveltek egy világbajnokot (Magnus Carlsen – a szerk.).

Ami lényegesen megváltozott az utóbbi években az az edzésmódszerek minősége. Polgár Judit még napi 10-12 órát edzett megfelelő körülmények között és megfelelő feladatokkal. Ezt két nemzet tudta a világon, mi és az oroszok. Ma már mindenki 10-12 órát edz, ezen a téren előzni, vagy lényeges előnyre szert tenni, nemigen lehet. Amikor ezek a különbségek kiegyenlítődnek, akkor már számít a merítési lehetőség és a körülmények. Kint voltam néhány éve az Egyesült Államokban és elmentem a korosztályos bajnokságra, ahol összesen 6500 gyerek játszott egy ötcsillagos szálloda három konferenciatermében. Nálunk ennél jóval kevesebben játszanak, így merítésben, vagy körülményekben le vagyunk maradva.


(Rapport Richárd, fotó: Maria Emelianova, a Chess.com jóvoltából)

Lelátó: Hol van a magyar sakk helye a sakkozás jövőjében, illetve hogy értékeled Rapport Richárd kínai szupertornán aratott győzelmét?


GM Papp Gábor: Engem nem lepett meg, Ricsi szenzációs sakkozó, olyan kvalitásokkal rendelkezik, amelyekkel más nem. Szerintem bármikor bárkit megverhet, nem véletlenül 13. a világranglistán (2759 Élő-ponttal - a szerk.). A kivételes képességei ellenére karrierjének egy nehéz pontján áll, hiszen most kellene eldöntenie, hogy szeretne-e még ennél is feljebb kerülni és a világbajnoki címért küzdeni. Én nagyon bízom benne, hogy Ricsi meg akarja ugrani ezt a magaslécet is, hiszek benne, szerintem képes rá. Ő a magyar sakknak is egy nagyon fontos része, szerintem nagyon meg kell becsülnünk őt, és bár most nem Magyarországon él, a magyar sakknak valahogy meg kell találnia a módot arra, hogy segítse őt.

A magyar sakk helyzetét illetően azt veszem észre, hogy most minden összeállni látszik, robbanásszerű a növekedés a sakk népszerűségében, kijött a Netflix Vezércsel című sorozata, ami globális szurkolótábort szerzett a sportnak, Magyarország ráadásul elnyerte a 2024-es Sakkolimpia rendezési jogát. Nem tudom elképzelni, hogy ezek a dolgok együttesen ne indítsák el azokat a pozitív folyamatokat, amelyek visszahelyezik a magyar sakkot oda, ahol az elmúlt száz évben volt, és ahol szerintem a helye van. Természetesen nem lehet a sült galambra várni, ebben a történetben komoly felelősség hárul a sakkszövetségekre, a civil sakkszervezetekre és az egyénekre is, de szerintem a történelmi lehetőség adott, és most már „csak” élnünk kell vele.

Borítókép: Papp Gábor nagymester jóvoltából. 

Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Aktuális