2020. november 28. szombatStefánia

Terítéken az Év Meccse: Bemutatjuk Izland válogatottját

Pálfi Csaba-Sándor utolsó frissítés: 07:57 GMT +2, 2020. november 11.

A magyar válogatott sorsdöntő összecsapásra készül, a cél az Európa-bajnokságon való részvétel kivívása. A Lelátó bemutatja az utolsó akadályt: Izlandot!


Izland neve sokáig nem töltötte el rettegéssel a futballvilág szereplőit, a mindössze kolozsvárnyi lakossággal rendelkező szigetország hosszú évtizedeken keresztül jobbára a „futottak még” kategóriában foglalt helyet a világ labdarúgásában.

A helyzet a 2016-os Európa-bajnokság selejtezőire változott meg, amikor is az izlandi válogatott az A-csoportba került, olyan válogatottak mellé, mint Csehország, Törökország, Hollandia, Kazahsztán és Lettország. Fogalmazzunk finoman, ekkor a csoport negyedik legerősebb együttesének tartották a „Strákárnir okkar”, azaz a „Mi Fiaink” becenevű csapatot.

Az előzetes várakozásokat alaposan felülmúlta az akkor még Lars Lagerback által irányított gárda, hiszen a hollandokat oda-vissza legyőzve, 10 meccsen 20 pontot szerezve, a csoport második helyén zárta a selejtezőket, és ezzel kvalifikációt is szerzett története első kontinenstornájára. Az Európa-bajnokságon sem szerepeltek rosszul, hiszen a későbbi győztes Portugália, Magyarország, Ausztria trió ellen öt pontot gyűjtve és Angliát búcsúztatva egészen a negyeddöntőig meneteltek. 

Hogy nem a véletlen és a szerencse játszott közbe, hanem az izlandi labdarúgás aranygenerációja, azt két év múlva is bizonyította a csapat, amikor a későbbi ezüstérmes Horvátországot (!), Ukrajnát és Törökországot is maga mögé utasítva jutott ki a 2018-as világbajnokságra.

Izland Nemzetek Ligája jelenleg futó évadának az A-ligájában van, így rendkívül kemény csoportba került, rajta kívül Belgium, Dánia és Anglia van a kvartettben. Négy meccs után Sigurdssonék nem meglepő módon négy vereséggel, 0 ponttal, 2 szerzett, és 11 kapott góllal állnak már biztos kiesőként az utolsó helyen.

A 2020-as, illetve most már 2021-es Európa-bajnokságra való egyenesági kijutásuk két érdekes eredményen múlt. A selejtezős csoportban Franciaországtól ugyan kétszer kikaptak, de a második helyért való versenyben Törökországtól el tudták venni a szükséges négy pontot. Hogy mégsem sikerült a kvalifikáció, azt egy meglepő, 4-2-es , albániai vereségnek köszönhetik, és annak, hogy a törökök pedig 2-0-ra verték a gall kakast. Az EB-selejtező „vigaszágán” könnyedén verték Romániát, a döntőben pedig Magyarország vár rájuk. Na de kik is alkotják ezt a válogatottat?

KAPUSOK:

Hannes Halldórsson (Valur), Ögmundur Kristinsson (Olympiakosz – Görögország), Rúnar Rúnarsson (Arsenal – Anglia)

Annak ellenére, hogy az Olympiakos és az Arsenal nem hangzik rosszul, kapusposzton komoly kihívásokkal küzd Eric Hamrén csapata, hiszen Rúnarsson mindössze egy Európa Liga-meccsen kapott szerepet a londonaknál, miközben Kristinsson egyetlen percet sem játszott az Olympiakosban, sem a görög élvonalban, sem pedig a Bajnokok Ligájában. Az egyetlen rendszeresen játszó izlandi hálóőr a 34 éves Hannes Haldórsson (Románia ellen is kezdett), aki jó és tapasytalt kapus, azonban a vitatható minőségű izlandi ligában játszik.

Ezen a poszton egyértelműen és lényegesen erősebb a magyar válogatott, Gulácsi Péter a világon a legjobb tízben van a saját posztján, ezt Izland távolról sem mondhatja el magáról. A gyenge kapusposztot minden bizonnyal védekező felfogással fogja kompenzálni Erik Hamrén csapata, nyilvánvaló, hogy nem engedhet az ellenfélnek túl sok helyzetet.

HÁTVÉDEK:

Ari Skúlason (Oostende – Belgium), Hördur Magnússon (CSZKA Moszkva – Oroszország), Birkir Saevarsson (Valur), Kári Árnason (Víkingur Reykjavík), Ragnar Sigurdsson (FC Köbenhavn – Dánia), Sverrir Ingason (PAOK – Görögország), Hólmar Eyjólfsson (Rosenborg – Norvégia), Hjörtur Hermannsson (Bröndby – Dánia), Victor Pálsson (Darmstadt – Németország)

Ha mottót keresnénk a fenti listára, akkor talán a „fizikalitás és rutin” lenne a legjobb választás, hiszen labdazsönglőröket nem találunk, de kemény ligák kemény védőit annál inkább.

Négy olyan labdarúgó is van, aki hetvennél is több válogatottságot mondhat a magáénak, Ari Skúlason (74), Kari Árnason (85), Birkir Saevarsson (93) és Ragnar Sigurdsson (95). Őket azért egyszerre biztos nem küldi pályára a szövetségi kapitány, hiszen együtt kereken 140 évesek és ilyenformán a sebességük nem a régi, viszont a védelem vezetéséhez mind a négyüknek megvan a rutinja, a gyorsaságuk viszont nem biztos, ez különösen Saevarsson játékát teszi kérdésessé.

A fenti listában Victor Pálsson a kakukktojás, aki a német másodosztályban szereplő Darmstadt együttesében főként védekező középpályást játszik, a válogatottban azonban kénytelen jobb oldali védőként szerepelni, mivel a keret egyetlen ilyen poszton otthonosan mozgó játékosa a 35 éves Saevarsson a nem túl acélos izlandi élvonalban edződik.

A fiatalabbak közül Ingasont érdemes kiemelni. A PAOK védője Románia ellen ugyan hiányzott, de rendszeresen kezdett a Nemzetek Ligájában. A 27 éves játékos a keret legértékesebb védője, állandó játéklehetőséget kap görög klubjától.

Anélkül, hogy túlzó állításokat tennénk, a magyar válogatott védelme legalább ilyen jó, vagy jobb, a pályán levő legjobb védő játékos mindenképp Willi Orbán lesz, utána jön Ingason és Magnuson. Azt sem kell elfelejteni, hogy a magyar keretben három védő a Mol Fehérvárból jön, ketten pedig a Bajnokok Ligájában szereplő Ferencvárosból, ez összeszokottság terén mindenképp számíthat.


(Gylfi Sigurdsson, aki egy Evertonos válogatás négy legszebb góljából hármat lőtt)

KÖZÉPPÁLYÁSOK 

Birkir Bjarnason (Brescia – Olaszország), Aron Gunnarsson (el-Arabi – Katar), Gylfi Sigurdsson (Everton – Anglia), Rúnar Már Sigurjónsson (Asztana – Kazahsztán), Arnór Sigurdsson (CSZKA Moszkva – Oroszország)

Hogy középpályások terén nem áll jól Hamrén csapata, az azelőtt is világos volt, hogy Traustasonról kiderült, hogy nem játszhat Magyarország ellen. Az izlandi keretből egyetlen olyan középpályás van, aki bármikor beférne a magyar keretbe, de ennyire azért ne szaladjunk előre.

Aron Gunnarson a kétes minőségű katari ligából jön, a Nemzetek Ligájában 45 percet kapott, Románia ellen végigjátszotta a mérkőzést, valószínűleg most is helyet kap, mivel a teljes keretben csak két klasszikus CM van (CM - central midfield, belső középpályás – a szerk.).

A másik klasszikus belső középpályás a 32 éves, 89-szeres válogatott Birkir Bjarnason, aki jelenleg a SerieB-ben szereplő Brescia csapatában edződik, illetve edződne, ha kapna játéklehetőséget, de idén még egyetlen percet sem töltött a pályán, sőt a padra is csak egyszer fért fel.

Az Asztanás Sigurjónsson inkább támadóközéppályás, az ő posztja telítve van nála jobb játékosokkal, nehezen képzeljük el, hogy a kezdőben kapna helyet, Arnór Sigurdsson pályára lépése azonban esélyes. A 21 éves balszélső rendszeres játéklehetőséget kap Viktor Goncsarenkótól a CSKA Moszkvában, az idei szezonban már 13 meccsen lépett pályára, bár vigyáztak rá, hiszen sérülékeny és értékes játékosról van szó. Arnór az izlandi fuball következő sztárja lesz, elképesztő gyorsaság és robbanékonyság társul nagyon komoly technikai képzettsége mellé. 

És végül de nem utolsósorban eljutottunk a keret ékkövéhez, az Evertonban futballozó 31 éves játékmesterhez, Gylfi Sigurdssonhoz. A válogatottban 2010-ben bemutatkozó játékosnak 290 Premier League és 447 felnőtt tétmeccs van a lábában, több mint 32100 percet töltött pályán, így nem túlzás kijelenteni, hogy meghatározó játékosról van szó. Taktikailag rendkívül jól képzett, intelligens játékos, aki a védekező középpályástól felfele bármilyen poszton bevethető. Az eredeti pozíciója támadó középpályás, de játszik, jobb-, és balszélsőt, csatárt, irányító középpályást, gyakorlatilag bármit, amit a helyzet megkövetel. Mindkét lábával jól passzol és jól lő, mentálisan erős, kitűnő szabadrúgáslövő. Az egyetlen komoly hiányossága, a 31 éves korára igencsak megkopni látszó sebessége, amely azért fiatalon is hagyott némi kivánnivalót maga után. Az izlandi keret egyetlen olyan játékosa, aki egyedül is el tud dönteni meccseket, erről Hollandia és Románia is szomorúan tudna nyilatkozni.

TÁMADÓK: 

Jóhann Gudmundsson (Burnley – Anglia), Albert Gudmundsson (AZ Alkmaar – Hollandia), Alfred Finnbogason (Augsburg – Németország), Jón Dadi Bödvarsson (Millwall – Anglia), Kolbeinn Sigthórsson (AIK – Svédország), Vidar Kjartansson (Valerenga – Norvégia)

Az izlandi támadószekciónak az a különlegessége, hogy Kjartanssonon és esetleg Albert Gudmundssonon kívül senki nem számít alapembernek a klubjában, bár rendszeres játéklehetőséget többen is kapnak. A magyar válogatottban Szalai mellett Sallai, vagy Nikolics kezdhet, ami legalább olyan jó, mint a fenti csatárok bármilyen párosítása. Az izlandi válogatott erejét nem a támadójátékosok minősége adja, hanem a taktika, a játékosok fegyelmezettsége, tapasztalata és a kőkemény fizikalitás.  

Felállás és kezdőtizenegy:
Ha alapnak vesszük a magyar válogatott háromvédős játékrendszerét, akkor Hamrén szövetségi kapitánynak komoly fejtörést okozhat a felállás megtalálása, hiszen az alapesetben 4-4-2-t játszó csapat ellen kifejezetten jól működik a Szoboszlaival, Szalaival és Sallaival vagy Nikoliccsal játszó 3-4-1-2-s formáció. Az izlandi csapatnak észszerű lenne váltania háromvédős rendszerre, ilyent azonban általában nem játszanak, egyedül Belgium ellen vetették be a hazai találkozón. Az a meccs ugyan nem sült el olyan rosszul (1-2), mint az idegenbeli mérkőzés (1-5), de ettől még ilyen hatalmas téttel bíró összecsapáson elég meredek döntés lenne a hirtelen váltás.

A Lelátó tippje a kezdőkre:
Izland (4-4-2): Haldórsson – Pálsson, Sigurdsson, Ingason, Magnússon – A. Gundmundsson, Bjarnason, Gunnarson, J.B. Gudmundsson - Finnbogasson, Sigurdsson

Borítókép: Izlandi Labdarúgó-szövetség Facebook (KSÍ - Knattspyrnusamband Íslands)

Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Aktuális