2020. október 27. keddSzabina

Miklós Andrea: 300 méter után kezdődik el igazán a 400 méteres táv

Gál László Gál László utolsó frissítés: 17:23 GMT +2, 2020. augusztus 20.

Az egyik legtehetségesebb és még ma is aktív atléta volt a Kolozsvári Magyar Napok vendége. Elmentünk meghallgatni.


"300 méter után kezdődik el igazán a 400 méteres táv, amikor már mindenki kifáradt. Akkor látszik meg igazán, ki mennyire készült fel a versenyre, hogyan tudja tartani a táv utolsó részét" - magyarázta Miklós Andrea atléta, az egyik legtehetségesebb kolozsvári magyar sportoló, amikor a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett beszélgetésen a moderátorok arra kérték, elemezze az eddigi legnagyobb eredményének számító 2018-as U20-as ifjúsági atlétikai világbajnokság döntő futamát, ahol egyéni csúcsot jelentő 52,07-es idővel szerzet ezüstérmet. 


Úgy magyarázta, ő soha nem volt igazán jó a táv első felében, ez a világbajnoki döntő futamában is látszott, de számára a lényeg 250 métertől jött el, és érezte, jobb a ritmusa, mint az elején vezető amerikainak és ausztrálnak. Elmondása szerint már 60-70 méterrel a cél előtt érezte, hogy valószínűleg meglesz neki a dobogó.

Ennek ellenére úgy gondolták az edzőjével, Kanizsai Magdolnával, illetve az erőnléti edzőjével, Kanizsai Lillával, hogy mindenképp fejlesztik a sprintjét, a táv első felében nyújtott teljesítményét. Állítása szerint idén már jól alakultak a versenyek, látszott a rendszerint lassabb fedett pályás eredményein a fejlődés, ahol 52,37-et futott, de aztán jött a járvány, ami mindent megváltoztatott. 

"A táv első része már elég jó volt, de azért még szeretnének fejleszteni. És azért még a második felében is van, amit faragjak az időből" - jegyzi meg.

"A nagy versenyekre én mindig hihetetlenül tudtam összpontosítani.

Főleg a döntőkre. Lehet, hogy másképp motiválom magam, és ezért tudok ezekben a helyzetekben mindig 100 százalékot nyújtani. Olyankor mindig nagyon pozitívan gondolkodom" - reagált arra a felvetésre, hogy egyedüliként tudott egyéni csúcsot elérni a tamperei döntőben. Értékelése szerint az ott szaladt csúcsa azért is nagy dolog, mert az előző napokon még volt egy előfutam, illetve egy elődöntő. Előbbiben egyébként 53,14-et szaladt, míg a döntőbe 52,48-as idővel kvalifikált.

Embed from Getty Images

A Boros Miklós újságíró és Killyén András sporttörténész által moderált beszélgetés fő témáját természetesen az elhalasztott tokiói olimpia, illetve az arra való felkészülés jelentette. Ezzel kapcsolatban az atléta elmondta, nagy kihívást jelent, hogy közel fél évig szinte semmilyen versenyen nem indulhatott. Az első versenye a járvány után augusztus elején volt Brüsszelben, ahol 53,04-es időt ért el. Értékelése szerint az idei viszonyokhoz képest ez jónak számít, de az olimpiai kvalifikációhoz még fejlődnie kell. Az olimpiára egyébként 51,35-ös időnél jobb eredményt elérők, valamint azok jutnak ki, akik a kvalifikációs időszak végén a világranglista első 48 helyezettje között szerepelnek. Andrea jelenleg a 40. hely környékén van.

A beszélgetés előtt Killyéni Andrással és Boros Miklóssal.

Állítása szerint teljesen váratlanul érte őket a járvány kitörése, március elején még készültek a versenyre, míg március közepére már szinte teljesen leállt minden. Utána nem csak a fizikai és erőnléti edzések megtartása volt kihívásokkal teli, hanem a teljes bizonytalansággal is meg kellett küzdjön.

A felkészülés szempontjából a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy nem tudtak a pályán specifikus edzéseket végezni, sokszor szalad erdőkben, illetve edzett dombokon fel és le szaladva. "Nem voltam hozzászokva ahhoz, hogy egyenetlen felületen edzek. Főleg az után volt nehéz, amikor újra szögest húzhattam. Elég furcsa volt annyi idő után. Átvészeltük azt a periódust, hogy ne szakítsuk meg a munkát" - magyarázta, de motivációja egyértelműen csökkent.

"Az olimpia elhalasztásával teljes bizonytalanságba kerültünk,

nem tudtuk, hogy miért is edzünk pontosan, milyen versenyen indulhatok, mire kell készüljenek. Egyáltalán melyik hónapban kell a maximumot nyújtani? Nem tudtunk semmit. Ezért az edzések már nem is folytak abban az iramban, mint korábban, nem hajtottunk annyira, pláne miután bejelentették, hogy az idei eredmények nem fognak számítani a kvalifikációba" - mondta.

A hosszú kihagyás, a sok elhalasztott verseny miatt most nagyon zsúfolt év elé néz. Az idei szezonban még három versenyen indul, legközelebb épp Kolozsváron, de értelemszerűen nézők nélkül rendeznek nemzetközi viadalt, így nem lehet majd neki szurkolni. Annak örülne, ha az idejét 52 másodperc körülire tudná faragni, és ha alatta futna, akkor már nagyon boldog lenne.

Az jövő szezonra jelenleg úgy számolnak, hogy mind a fedett pályán, mind szabadtéren 5-6 versenyen fog részt venni. Szabadtéren ennyire lesz szükség, hogy megfelelő állapotba kerüljön az olimpia előtt, legyen meg a kellő berögződése.

A beszélgetés után ad interjút

Az olimpián - ha sikerül megtartani és sikerül kvalifikálnia - akkor lenne elégedett, ha 51,0-51,5 közötti időt tudna futni. Úgy látja, egy ilyen idővel akár elődöntőbe is kerülhet, de a döntőhöz mindenképp 51 másodperc alatti eredmény szükséges. A 400 méteres síkfutás világcsúcsa egyébként 47,60 másodperc, de azt még a kelet-német Marita Koch futotta 1985-ben, azóta pedig kiderült, hogy akkortájt a kelet-német sportolók nem feltétlen voltak teljesen tiszták, így arra nem feltétlen lehet számítani, hogy azt a közeljövőben megdöntik.

Miklós Andrea négy évvel ezelőtt Rióban a váltóval vett részt az olimpián, elmondása szerint erre most már nincs esélye, lévén annak a váltónak már csak két tagja fut 400 méteres távot. Most ezért elsősorban az a célja, hogy egyéniben kvalifikálja magát a döntőre. Más távokon és próbákban is próbálkozott már korábban, de mostanság csak és kizárólag a 400 méter érdekli, és szerinte ez így is fog maradni egészen addig, amíg úgy érzi, fejlődni tud benne.

Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Aktuális