2017. december 14. csütörtökSzilárda

Amikor a nevető ötödikből olimpiai bajnok lett

 szerk. utolsó frissítés: 10:15 GMT +2, 2017. november 16.

Emlékeznek még a téli olimpiák történetének egyik legváratlanabb hajrájára? Idézzük fel együtt Steven Bradbury történetét, az ausztrál rövidpályás gyorskorcsolyázóét, aki outsiderből egy pillanat alatt ötkarikás bajnokká vált.


A visszaszámláló most 84-nél tart, ennyi nap maradt hátra a jövő évi pjongcsangi olimpiáig.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos csatornája, az Olympic Channel a napokban a téli játékok egyik legemlékezetesebb versenyét idézte fel. Az olympicchannel.com szerkesztői külön cikket szántak Steven Bradburynek, a Salt Lake Cityben sporttörténelmet író ausztrál sportolónak. Bradbury 2002-ben az ausztrál sport első érmét, illetve aranyát nyerte a téli olimpiák történetében, de ami igazán érdekes az az, hogyan is lett olimpia bajnok.

Embed from Getty Images

Már eleve az kisebb csodának számított, hogy egyáltalán kvótát szerzett az olimpiára. Nyolc évvel korábban egy horrorsérülés a montreali világkupán kis híján véget vetett karrierjének. A combját 111 öltéssel kellett összevarrni, miután egy ütközést követően a versenytársai megsebesítették a korcsolyájukkal, négy liter vért vesztett. 2000-ben volt is egy súlyos balesete, akkor kitörte a nyakát versenyzés közben. Az orvosok azt mondták, soha többé nem korcsolyázhat a profik között, de Bradbury mégis kijutott az olimpiára.

Salt Lake Cityben az 1000 méteres távon kiesett a negyeddöntőben, de szerencséjére egy másik versenyzőt később kizártak, így az elődöntőben is rajthoz állhatott. Ott megint szerencséje volt, úgy nyerte meg a futamát, hogy a többiek sorra dőltek ki előtte. A döntőben pedig megismétlődött a történet, Steven Bradbury az utolsó körig a többiek hátát nézte, de az utolsó kanyarban a nagy verekedés közben amerikai, kanadai, koreai és kínai riválisa is bukott, így óriási meglepetésre az esélytelen ausztrál korcsolyázóé lett az aranyérem.

 

Bradbury egy későbbi interjúban azt mondta, az aranyérmet nem a másfél perces futammal, hanem tíz év kemény munkájával érdemelte ki. Az ausztrál sportoló még az olimpia évében visszavonult, később motorversenyzőnek állt.  

Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Virál