2019. január 23. szerdaZelma, Rajmund

Sportlegek, harmadik rész: a Lelátó 2018-as erdélyi válogatottja

Orbán Zsolt Orbán Zsolt utolsó frissítés: 12:57 GMT +2, 2018. december 25.

A nemzetközi vizek után haza evezünk, így láttuk az évet erdélyi sportszemüvegünkön keresztül.


Elérkeztünk év végi visszatekintős trilógiánk utolsó részéhez. Miután bemutattuk a nemzetközi sportvilág legjeit, majd külön cikkben foglalkoztunk a külföldi topfutball emlékezetes pillanataival, sorozatunkat erdélyi összeállítással zárjuk. Ez a műfaj természetesen igen szubjektív, de megpróbáltuk azokat a profi sportolókat és amatőr sportembereket, klubokat, csapatokat, edzőket és különlegesebb mérkőzéseket kiemelni, amelyek a Lelátó napirendjét is meghatározták. Ahogy az ilyenkor szokás, az alábbi válogatásba főként a pozitív teljesítményeket, sikereket, áttöréseket érintettük, ugyanakkor az év legnagyobb csalódásáról, illetve a szerintünk legrosszabb átigazolásról sem feledkeztünk meg. Jöjjenek tehát a 2018-as sportév erdélyi legjei!

Az év meccse: FK Csíkszereda vs. FC Dinamo Bukarest

Jó néhány hét már eltelt a labdarúgó Románia Kupa nyolcaddöntőjét lezáró mérkőzés óta, és még mindig úgy tekintünk vissza rá, mint valami csodára. Az FK Csíkszeredai játékosai eltüntették a két osztály különbséget és egy egészen fordulatos, drámai végjátékú csatában, tizenegyespárbajjal győzték le a Dinamót. Mircea Rednic, a bukarestiek mestere a sajtónak tartott értékelőn úgy fogalmazott, gratulál a csíkiaknak, amiért ők nem csapták be a focit. A piros-feketéknek már az is nagy bravúrt jelentett, hogy két másodosztályú ellenfelet búcsúztatva egyáltalán eljutottak a legjobb 16-ig, jövőre azonban folytatódhat az FK fantasztikus kupasztorija, egyelőre nem tudni, ki ellen.

fotó: Manases Sándor

Az év végére maradt még egy Székelyföld–Bukarest csörte az élvonalbeli bajnokságban, két nappal az után, hogy Diószegi Lászlót a Román Labdarúgás Gáláján az év klubvezetőjének járó elismeréssel díjazták, a Sepsi OSK hazai pályán a FCSB fölé kerekedett. A hatgólos rangadón aratott győzelem szép kis Mikulás-ajándék volt a szurkolóknak, a Sepsire a későbbiekben még visszatérünk, most következzen egy kevésbé szép emlékű összecsapás.

Csúnyán leégtek: luxemburgi csapat viccelte meg a CFR-t

Ha nem is a leglátványosabb játékkal, de a Kolozsvári CFR a 2011/12-es idény után újra bajnoki címet szerzett a Liga 1-ben. Dan Petrescu kicentizte, az utolsó fordulóig kellett izgulni az első helyért, amely valahogy csak megszületett. SuperDan aztán lelépett Kínába, Edi Iordănescut három tétmeccs után kirúgta a vasutasklub vezetősége, s a kolozsváriaknál uralkodó káoszt az Európa Liga utolsó selejtezőkörében maximálisan kihasználta az F91 Dudelange. A luxemburgi klub neve örökre beégett az erdélyi futballrajongók emlékezetébe, máig megmagyarázhatatlan, hogyan tudta egy félprofi alakulat 5–2-es összesítéssel felülmúlni a Vasutast.

Antonio Conceicao időközben gatyába rázta a társaságot, a Kolozsvári CFR a bajnoki cím nagy esélyeseként várja a Liga 1 februári folytatását, majd ha minden jól megy, 2019 nyarán újból neki lehet menni az európai kupák selejtezőjének.

fotó: Manases Sándor

Nagykárolyi bíró az elitsorozatban: Kovács István BL-debütálása

A 34 éves Kovács István nem ebben a szezonban bíráskodott először nemzetközi mérkőzésen, olyannyira nem, hogy novemberben 49 külföldi meccsel a háta mögött utazott el Valenciába, ahol pályafutása egy újabb fontos szakaszához érkezett. A nagykárolyi sípmester először vezetett mérkőzést az UEFA Bajnokok Ligája csoportkörében, a 3–1-es hazai sikerrel végződött Valencia CF–BSC Young Boys találkozón hét sárga és egy piros lapot mutatott fel a játékosoknak. Spanyolországi élményeiről itt mesélt portálunknak.

Embed from Getty Images

Hétköznapi hősök: Bagoly Levente és Kovács Zsolt

A profi sportolók mellett a Lelátón időnként igyekszünk helyet biztosítani azoknak az erdélyi sportembereknek, akik ugyan nem a teljesítményeikből élnek meg, mégis sikerül kiemelkedőt nyújtaniuk a különböző szakágakban. A sepsiszentgyörgyi Bagoly Levente úgy döntött, ezen a nyáron a kirgizisztáni Silk Road Mountain Race-en próbálja ki magát. Levi, azon kívül, hogy túlélte az 1700 kilométeres erőpróbát, a második helyen gurult célba saját építésű bringájával. Hogy mennyire kemény egy ilyen verseny, kiderül az élménybeszámolójából.

fotó: Giovanni Maria Pizzato 

Másik hősünk, a kolozsvári Kovács Zsolt 2013 után újból körbeszaladta az Alpok legmagasabb hegyét. Az Ultra-Trail du Mont-Blanc (UTMB) maraton a világ egyik legbrutálisabb terepfutó versenye, ahol az indulókat a 170 kilométeres táv mellett a 10 ezer méter szintkülönbség is komoly kihívás elé állítja. Kovács Zsolt a 2561 fős mezőnyben egyedüli erdélyi magyarként összesítésben a 62., a kategóriájában pedig a 33. helyezést érte el, ennek ellenére nem volt teljesen elégedett a futásával.

fotó: Kovács Zsolt

Feltörekvő csillag: Szőcs Bernadett

Bernit ugye nem kell bemutatni senkinek? A marosvásárhelyi asztaliteniszező még csak 23 éves, de már régóta a pingpong-világ elitjéhez tartozik. A támadó játékstílusú erdélyi magyar lány 2018-as éve kiválóra sikerült, februárban ugyanis megnyerte az Európa Top-16 bajnokságot, a világranglistán pedig a kontinens második legjobb versenyzőjeként az előkelő 18. helyet foglalja el jelenleg. A nemzetközi szövetség nemrég a feltörekvő csillag kategóriában díjra jelölte, ám a dél-koreai gálán végül az indiai Manika Bartra vehette át az elismerést. A román szövetségnél már Berni lett az év legjobb játékosa a nők között, míg a férfiaknál az alicantei Európa-bajnokság egyéni ezüstérmese, Ovidiu Ionescu.

View this post on Instagram

A post shared by Szocs Bernadette (@szocsbernadettecynthia) on

Az év igazolása: Ibrahima Tandia

Vagy Birahima, ha úgy tetszik. A Sepsi OSK kiváló üzletet kötött a Maliból származó, Franciaországban született szélsővel. Tandia a Tours FC-től ingyen érkezett, és hamarosan szép összegért távozhat. Bokor János sportigazgató egy interjúban megerősítette azokat az infókat, melyek szerint a gyors, technikás és gólerős labdarúgóért külföldi klubok érdeklődnek. Meglátjuk, a Sepsi OSK a téli szünetben eladja-e a jó formában levő tízesét. Tandia a Sepsi OSK színeiben 13 gólt és 5 gólpasszt produkált 2018-ban. A háromszékieknél a nagy tehetségnek tartott, de a francia élvonalba betörni képtelen labdarúgó új esélyt kapott kalandos karrierjében, amelynek eddigi állomásairól itt írtunk.

Akivel nagyon melléfogtak: Garrett Clarke

A felemás, hazai fronton sikertelen 17/18-as szezon után a Brassói Corona vezetői nagytakarítást végeztek a nyáron és a külföldi hokisokat egytől egyig lecserélték. A sárga-kékekhez visszatért Garrett Clarke, akit már korábban megismerhettünk a MOL Ligában és a kanadai hátvéd nem föltétlen a sziporkázó játékával tűnt ki a mezőnyből. Clarke i1gazi rosszfiú, amilyen az észak-amerikai ligákban csapatonként előfordul. Időzített bombaként ketyegett a brassói alakulatban, többet foglalkozott az ellenfelek provokálásával, a bunyókkal, mint magával a játékkal. Össze is gyűjtött néhány meccsbüntetést, s végül kiverekedte magát a keretből. Clarke visszatért az amerikai East Coast Hockey League-be (ECHL) és nagyjából ezzel egy időben a brassói csapat elkezdett kiegyensúlyozottan teljesíteni, ami után sokkal jobb eredmények jöttek, mint az idény elején.

fotó: Szabó Attila

A Sportklub visszafoglalta a trónt

És ha már hoki, nem mehetünk el szó nélkül a Csíkszeredai Sportklub bajnoki címe mellett sem. A kék-fehérek a 2012/13-as szezon után először tudták megnyerni a román jégkorong-bajnokságot. A nagydöntő a hatodik meccsen dőlt el Brassóban, a székely csapat korábban az elődöntőben búcsúzva lett bronzérmes az Erste Ligában, míg a Románia Kupában szintén a riválisát legyőzve végzett az első helyen. A megváltozott erőviszonyok mellett, vagyis a DVTK Jegesmedvék és MAC Budapest kiválásával, a csíkiak célkeresztjében most már az első hely szerepel a magyar bázisú bajnokságban, a román bajnokságban és a kupában pedig csak a címvédés jöhet szóba. Utóbbi megtörtént, a Sportklub otthon tartotta a serleget.

fotó: Pál Zoltán

Ez az év a gyergyószentmiklósi jégkorong újjászületéséről is emlékezetes marad. A Progym már a múlté, a Gyergyói Hoki Klub hosszú szünet után elindította a város csapatát a magyar-román bajnokságban, és egy irigylésre méltó átigazolási kampánnyal versenyképes csapatot hozott össze. A GyHK vezetői leszögezték, a klub anyagi háttere nem csupán egy szezonra szól, s bár az eredmények eddig kissé elmaradtak a várakozásoktól, a klub példás kommunikációt folytat a közösségi oldalán, és ez sokat elárul a projektről. Legutóbb egy hangulatos, soknyelvű karácsonyi videót tettek közzé, íme:

Az év csapata: a Sepsi OSK

Tavaly ilyenkor a Sepsi OSK az osztályozót jelentő 12. helyen telelt a Liga 1-ben, idén azonban a tabella negyedik helyén zárta az évet a székelyföldi labdarúgócsapat. A fejlődés tehát megkérdőjelezhetetlen. Az előrelépésben a legnagyobb érdeme Eugen Neagoe vezetőedzőnek van. Ő mozdította el a kiesőzónából a piros-fehéreket, az irányításával volt az elmúlt szezon alsóházi rájátszásának egyik legjobbja a Sepsi. A kiesés miatt nem is kellett izgulni az utolsó fordulókban, lehetett tovább építkezni. Bár a játékoskeret a nyáron nem vált egyértelműen acélosabbá, a jól védekező, egységesen játszó és támadásban is hatékony Sepsi OSK tényező lett a román bajnokságban. A szentgyörgyiek az aktuális idényben csak a Kolozsvári CFR ellen nem tudtak nyerni az első hatból, 2019-ben jó esély mutatkozik a playoffba kerülésre. 

Sepsi OSKCsíkszeredai SportklubIbrahima TandiaGarrett ClarkeEugen NeagoeKolozsvári CFRFK CsíkszeredaBagoly LeventeKovács ZsoltSilk Road Mountain RaceUTMBBrassói CoronaGyergyói Hoki KlubKovács István - játékvezetőSzőcs Bernadettesportlegek
Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Vélemény

C-osztályból az Eb-re? A kijutási esélyek elég halványak Orbán Zsolt

C-osztályból az Eb-re? A kijutási esélyek elég halványak

Budapest és Bukarest társrendezője a 2020 nyarán esedékes labdarúgó Európa-bajnokságnak, a kontinens tíz másik városával, országával egyetemben. Ha már a szervezésből kivesszük a részünket, a magyar és a román válogatottnak is illene kijutnia a tornára. Hazai pályán játszani Eb-csoportmeccseket – soha vissza nem térő alkalomnak hangzik, csakhogy a selejtezősorozat dublini sorsolása után erre nem a legjobbak az esélyek.