2019. április 20. szombatTivadar

Folytatódó királyi uralom, csúcsra érő francia aranygeneráció - ilyen volt a 2018-as futballév

Szén Sándor Szén Sándor utolsó frissítés: 15:53 GMT +2, 2018. december 21.

Lassan mögöttünk hagyjuk a 2018-as esztendőt, amely a futballban különlegesen mozgalmas volt. Idén világbajnokságot rendeztek, ami toronymagasan kiemelkedett az év eseményei közül. Ugyanakkor hiba lenne csak a vb-re koncentrálni, év végi összeállításunkban ezért nem is teszünk így.


Zlatan meghódítja Amerikát

Zlatan Ibrahimovic-ot nem lehet megtörni, ezt bizonyítja, hogy jóval harmincon felül is képes volt felépülni súlyos sérüléséből, amely más számára talán a profi karrier végét jelentette volna. A hatalmas góljairól, és még hatalmasabb egójáról ismert svéd klasszis azonban felépülése után teljesen új kihívást keresett magának. 37 évesen elfogadta a Los Angeles Galaxy ajánlatát, debütáló mérkőzésén vezetésével a csapat örökre emlékezetes módon fordította meg a városi derbit a Los Angeles FC ellen. A Galaxy 3–0-ra égett, ekkor érkezett Zlatan, aki kétszer is betalált, az egyik találat pedig örökre beleégett mindazok emlékezetébe, akik látták.

A belga diplomata és a magyar válogatott pokoljárása

Georges Leekens négy nap leforgása alatt lerombolta azt, amit négy hónapig épített. A 2017 októberében kinevezett szakember csak 2018 márciusában irányította először a nemzeti csapatot mérkőzésen, addig tökéletes diplomáciai érzékét bizonyító nyilatkozatok tömkelegével építgette saját ázsióját. De eljött a bizonyítás ideje, a belga pedig csúnyán megégett. A Kazahsztán és Skócia elleni hazai meccseken nyújtott játék (?) és a nulla megszerzett pont már sejttette, a Fehéroroszország elleni vérszegény döntetlen, és az ausztrálok elleni vereség pedig bizonyította, Leekens felett eljárt az idő. Szerintünk azonban még menthető a karrierje, Hangzatos Nyilatkozatok néven pofás kis alternatív rockot játszó együttest alapíthatna.

Embed from Getty Images

Marco Rossi kinevezése kellett, mint egy falat kenyér, a magyar viszonyokat jól ismerő olasz pedig visszaadta a reményt.

A román fiatalok Európa elitjébe jutnak

Irigylésre méltó eredményeket ért el idén a román U21-es labdarúgó válogatott. A rendkívül tehetséges fiatalokat felvonultató keret jövőre Olaszországba utazik, ahol korosztályos Európa-bajnokságot tartanak. Románia útját mi is követtük, ott voltunk a kolozsvári selejtezőmeccsen, bemutattuk a keret tagjait is. A csapat veretlenül zárta a selejtezőt, többek között Portugália és Svájc legjobbjait is maga mögé utasítva. A kontinenstornán igazi futballnagyhatalmakkal, Franciaországgal, Angliával valamint Horvátországgal kerültek össze Mirel Rădoi tanítványai.

fotó: frf.ro

Folytatódó királyi uralom

A Real Madrid sokáig gyengélkedett tavaly, ám a BL-nyolcaddöntőtől kezdődően egyre jobb formába lendült, és tavasszal olyan huszáros hajrát vágott ki, hogy meg sem állt a végső győzelemig a sorozatban. A királyi gárda az azt megelőző szezonban már történelmet írt, hiszen amióta Bajnokok Ligájának hívják a sorozatot, nem történt címvédés. A csapat ezt fejelte meg egy újabb győzelemmel.

Embed from Getty Images

Hasonló hármas sorozatra csak a BEK-érában találunk példát, az Ajax 1971-től 1973-ig, a Bayern München 1974-től 1976-ig sajátította ki a legjelentősebb európai klubtrófeát. A leghosszabb sorozat egyébként öt győzelemre terjed ki, és ez is a spanyolok nevéhez fűződik. Hogy tovább nőhet-e a jelenlegi sorozat, az februártól kiderül.

Bajnok a Vasutas; piros-fehér mennyország, bennmaradt az OSK

A tőlünk is kiemelt figyelmet kapó erdélyi labdarúgócsapatok, a Kolozsvári CFR és a Sepsi OSK egyaránt komoly harcot folytattak a tavalyi idényben. A fellegváriak a FCSB elleni versenyfutásból kerültek ki győztesen egy kis jászvásári segítséggel, míg a háromszékiek teljesen megújultak tavaszra, és a sikeres play-out szereplés eredményeként, végül különösebb izgalmak nélkül maradtak benn, történelmük első élvonalban töltött szezonja után. A nyári szünet nem törte meg a lendületet, mindkét csapat ott folytatta, ahol májusban abbahagyta: A CFR ismét első, az OSK pedig már a play-off helyekre pályázik. Jó év volt ez mindkét csapat életében, bizakodunk a hasonló szereplésben.

fotó: Manases Sándor

Az év erdélyi sportlegjeiről külön cikkel jelentkezünk a hétvégén, addig is ajánljuk visszatekintős sorozatunk első részét, amelyben a nem-futball érdekeltségű nemzetközi legeket foglaltuk össze.      

A francia aranygeneráció csúcsra ér

Franciaország már régóta ki tudna akár három ütőképes válogatottat is állítani, ezért nem is volt meglepetés, hogy a kékek nyerték meg az idei világbajnokságot. A nagyobbnál nagyobb sztárok alkotta csapat ennek ellenére mégsem a közönségszórakoztató, látványos futballal ért révbe, a semleges szurkolók vélhetően inkább a döntőben legyőzött horvátokat preferálták. A horvátok nyújtották a leglátványosabb focit, küzdőszellemükkel sok új rajongót szereztek.

De nem csupán a két döntősről marad emlékezetes a torna, ez volt ugyanis a videobíró legnagyobb próbája, a bírói tévedéseket csökkenteni kívánó újítás pedig örök beszédtémát szolgáltatott. Nem egyértelmű mennyire hatékony a bevezetése, összességében mennyire javított a játék tisztaságán, ám konkrét hatásait világosan láthattuk. Jócskán megnövekedett a megítélt büntetők száma, a legapróbb esetek sem maradtak rejtve a rendszer előtt.

Meglepően sok öngólt láthattunk az idei tornán, példamutató japán drukkerek teremtettek pozitív példát, a Futballisten pedig kimerítette a kínos viselkedés fogalmát. A Messi-Ronaldo-Neymar triumvirátus közel sem játszott főszerepet, előbbi kettő korán búcsúszott a tornától, míg a brazil zseni inkább színészkedésben és hisztiben tört és ért csúcsra.

A csoportkör talán legnagyobb sztorija a futballzseni kontra filmrendező párharca. A földkerekség egyik legjobbja, Lionel Messi büntetőt végezhetett el Izland ellen, melynek kapuját Halldorson, a civilben filmrendezőként dolgozó kapus védte. Az izlandi túljárt Messi eszén, örök klasszikus vb sztorit szolgáltatva. Kézen fekvő lenne meg is rendeznie.

De ha bukás, akkor egyértelműen Németország a legjobb példa, a csoportkörös kiesés után könnyen el tudtuk képzelni, hogy valami hasonló folyhatott a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) székházban is, mint A Bukás című film kultikus jelenetében.

Oroszország jó házigazdának bizonyult, ráadásul a helyiek kedve is megjött időközben, amihez a kedvencek váratlanul jó szereplése is hozzájárult. Spanyolország sok mindenben első lett a nyári seregszemlén, viszont egyik sem töltheti el örömmel. Ők menesztették először szövetségi kapitányukat, amelyre még a nyitóünnepség előtt sor került. Lopetegui ugyanis a szövetség tudta nélkül tárgyalt a Real Madrid képviselőivel. A csapat nem is játszott jól, az oroszok ellen búcsúzni kényszerült, igaz a labdabirtoklási tabellán verhetetlennek bizonyult. Olcsó vigasznak sem jó…

Hazatért a futball. Ha valaki nem ismerte az 1996-os angliai Eb himnuszát a Football’s Coming Home című slágert, az pótolhatta eme hiányosságát. Anglia ugyanis végre jól szerepelt egy fontos tornán, és mindenki ezt fújta. Gareth Southgate fiatal csapata előtt nem voltak elvárások, ezért is játszhatott felszabadultan és eredményesen. A ’96-os dal ismét a slágerlisták csúcsát ostromolta, a szövetségi kapitány mellényével divatot teremtett, a példátlan eufória és támogatottság még tizenegyespárbaj megnyeréséhez is hozzásegítette a Háromoroszlánosokat. Kell ennél többet mondani?

A legemlékezetesebb tizenegyespárbaj mégis a horvát-dán nyolcaddöntő végén következett. Luka Modric büntetőjét a hosszabbításban Kasper Schmeichel hárította, a párbaj során viszont a horvát bizonyult jobbnak. Peter Schmeichel fia két lövést az idegölő párharcban is megfogott, Subasic azonban három védésig meg sem állt a túloldalon. A horvátok aztán az oroszok és Anglia ellen is túlórára kényszerültek. A kifulladt legénység a döntőben kikapott a pragmatikus felfogásban játszó franciáktól, Modric a torna játékosa díját azonban semmi és senki nem fenyegethette.

Az év lúzere

Hogyan jellemezhetnénk másképp valakit, aki egy ígéretes válogatott irányítását azért veszíti el a labdarúgás legfontosabb eseménye előtt közvetlenül, mert nem egyeztet a szövetséggel arról, hogy tárgyalásban áll a Real Madriddal. Julen Lopetegui pontosan ezt tette, a spanyol szövetég a torna előtt azonnali hatállyal megvált a szövetségi kapitánytól. Sebaj, gondolhatta a pórul járt szövetségi kapitány, több idő lesz felkészülni a Real Madrid vezetésére. Igen ám, de hamar kiderült, ez nem sikerült maradéktalanul, a királyi gárda története egyik leggyalázatosabb kezdését produkálta ősszel Lopeteguinek nem is volt sokáig maradása.

Ezt a pályafutást talán még nehezebb lesz összerakni már, mint Loris Kariusét. A Liverpool német kapusa is komoly esélyesként szállt harcba ebben a kategóriában, ő a Bajnokok Ligájában vétett két olyan hibát, mely megfejtésére 88 millió brit tudós is kevés lenne. Ennyi pénzt kaphatott volna csapata, ha megnyeri a döntőt.

Az év átigazolása

Ebben a kategóriában vitathatatlanul Cristiano Ronaldo klubváltása viszi a prímet. A portugál sztárjátékos a nyáron Madridból Torinóba tette át a székhelyét, s bár a távozását már a BL-döntő utáni nyilatkozatával beharangozta, a döntés sokkolta a futballvilágot. Hogy mi áll a Ronaldo-transzfer hátterében, arról itt írtunk bővebben. Ahogy az várható volt, CR7 gyorsan beilleszkedett a Juventusba, vele a fedélzeten a zebrák talán még esélyesebbek a BL-győzelemre, mint a korábbi években.

Embed from Getty Images

Háborútól az Aranylabdáig

Luka Modric nem csak csapatszinten (BL-győzelem, vb-ezüstérem), de egyénileg is rendkívül sikeres évet zárt. Említettük, hogy ő lett a vb legjobbja, a FIFA Év Játékosa-díjat is bezsebelte az UEFA elismerése mellett. Ám ő nyerte a legnagyobb egyéni elismerést is, amit futballista megkaphat, az Aranylabdát. A horvát ezzel megtörte a tízéves Messi-Ronaldo egyeduralmat, és olyan játékosként ért csúcsra, aki nem elsősorban a góljainak köszönheti az elismerést. Modricot már elkönyveltük a Real legfőbb fazonszabászának, aki nélkül elképzelhetetlen lenne az a félelmetes sorozat, melyet csapata épít a nemzetközi porondon.

Sokan azonban elfelejtik mennyire nehéz út vezetett idáig. Modric érkezésekor korántsem győzte meg a madridiakat, a szurkolók őt választották az akkori átigazolási időszak legrosszabb fogásának, ám nem ekkor szembesült hasonlóval először Luka Modric. Gyermekkorában alkatánál fogva senki sem hitt benne, és ha ez még nem lenne elég, a háború borzalmaival is meg kellett küzdenie. Életműdíjként is felfogható az elismerés, és nem kétséges, jó helyre került az idei Aranylabda. 

Embed from Getty Images

A legszebb gól

A legszubjektívebb műfaj, tudjuk, mindenki más miatt tart szépnek egy gólt, ám megkockáztatjuk, Salah Evertonnak lőtt gólja senkinél sem ér Puskás-díjat. A Liverpool egyiptomi ásza mégis megkapta az elismerést, ami sokak szerint csupán egy vigaszdíj az Év Játékosa-cím helyett. Nekünk is ez a véleményünk, és a Puskás-díj kihirdetése után sem rejtettük véka alá, amit erről gondolunk. Mi inkább Giorgian De Arrascaetat díjaztuk volna, aki a Cruzeiro színeiben lőtt meseszép csodagólt az América hálójába. A brail csapat uruguayi légiósa, egy beadás után fantasztikus mozdulattal, kapásból varázsolta a hálóba a játékszert. Akrobatikus, látványos, technikailag rendkívül nehéz mozdulat.

összefoglaló2018sportlegekfutball
Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Vélemény

C-osztályból az Eb-re? A kijutási esélyek elég halványak Orbán Zsolt

C-osztályból az Eb-re? A kijutási esélyek elég halványak

Budapest és Bukarest társrendezője a 2020 nyarán esedékes labdarúgó Európa-bajnokságnak, a kontinens tíz másik városával, országával egyetemben. Ha már a szervezésből kivesszük a részünket, a magyar és a román válogatottnak is illene kijutnia a tornára. Hazai pályán játszani Eb-csoportmeccseket – soha vissza nem térő alkalomnak hangzik, csakhogy a selejtezősorozat dublini sorsolása után erre nem a legjobbak az esélyek.