2018. július 19. csütörtökEmília

Két legenda, egy kókler – Szén Sándor írása

Szén Sándor Szén Sándor utolsó frissítés: 17:00 GMT +2, 2018. április 13.

Sokáig emlékezetesek maradnak a Bajnokok Ligája idei kiírásának negyeddöntői. Ennyi dráma, ekkora meglepetések régen születtek az európai kupában. Miután a lesajnált AS Roma háromgólos hátrányt ledolgozva ejtette ki a Barcelonát, a Juventus próbálkozhatott egy, talán ennél is nagyobb, csoda végrehajtásával. Döbbenetes módon a hosszabbításig úgy tűnt, karnyújtásnyira van ez a szinte emberfeletti teljesítmény, az Öreg Hölgy ugyanis 3–0-ra állt a Bernabeuban.


Ekkor azonban érkezett Mehdi Benatia és egy ostoba szabálytalansággal rendkívül nehéz helyzetbe hozta társait. Egy olyan szituációban próbált tisztázni hátulról, amelyben nem is kellett volna feltétlenül kockáztatni. Lucas Vázquez persze igyekezett minél látványosabban esni, de tisztán látszott, a védő eltalálta. Michael Oliver játékvezető azonnal a tizenegyespontra mutatott, megkönnyebbült a hazai publikum, az addig örömmámorban úszó zebrasereg pedig a haját téphette.

Ekkor robbant ki a kapujából a vendégek hálóőre, Gianluigi Buffon, aki heves reklamálásba kezdett, és kis híján felöklelte az angol bírót. Aki ez után nem mérlegelt, nem gondolkodott, azonnal leküldte a pályáról a negyvenéves legendát. A kedélyek sokáig nem nyugodtak meg, a büntetőt végül csak a 97. percben lehetett elvégezni.

A labda mögé Cristiano Ronaldo állhatott, és habár a büntető az egyik legkönnyebb gólszerzési lehetőség a futballban, ebben a helyzetben kevesen tudtak volna remegő lábak és bizonytalanság nélkül odaállni. A portugál sztár viszont bődületes erővel küldte a kapufa mellé, a pipa alá a labdát, tovább lőve ezzel csapatát.

Ennyi a történet dióhéjban, de nézzük a három főszereplő szempontjából a történéseket!

Adott tehát egy szituáció. A Juventus, a hazai 0–3-as zakó után reménytelen helyzetben érkezik a Bernabeuba. Legalábbis mindenki azt hiszi, hogy halvány esély sincs a továbbjutásra. Kivéve persze Allegri mestert, és a játékosokat. Mandzukic már két perc elteltével gólt szerez. A Realt sokkolja a gyorsan bevitt találat. A horvát harcos még a szünet előtt duplázni tud. Látszik a kétségbeesés a hazai játékosokon. Hát még amikor a második játékrész derekán, háromgólos előnyre tesz szert az olasz gárda…

Percek vannak még hátra, Benatia elköveti élete talán legnagyobb hibáját a pályán. A büntető befújásával a csoda meghiúsulni látszik. A történelmi eredmény, a futballtörténelem egyik felfoghatatlan teljesítménye és visszatérése darabokra hullik. Egyetlen arrogáns, feltünési viszketegségben szenvedő személy miatt, aki nem tudott felnőni egy ekkora feladathoz. Egy csapat csodálatos teljesítménye most hiábavaló, mert egy olyan személy, a bíró, akar középpontba kerülni, akikről a legkevésbé kellene szólnia egy mérkőzésnek.

Michael Oliver a legpiacképesebb angol bíró jelenleg. Tudták, hogy a világbajnokságon nem lesznek angol bírók? Ne csodálkozzunk, nem fognak hiányozni.

Oliver viszont nem elégedett meg a büntető megítélésével, ami alapvetően jogosnak mondható, nem, neki meg kellett mutatnia, ki a főnök. Felsőbbrendű tényező, akivel nem szállhat szembe senki, még a hét évvel idősebb legenda sem. Tegye a szívére a kezét mindenki, ilyen helyzetben ki tudott volna higgadtabban reagálni, mint Buffon? A sporttárs nyilván arra számított, mindenki csendben, higgadtan, szó nélkül fogadja el az ítéletet. Nincs azonban az a higgadt ember, akinek a torkán minden szó nélkül le lehetne tuszkolni egy hasonló ítéletet. Ami végsősoron egy halálos ítélettel ér fel.

Az egyik térfélen a dilettáns, fafejű, középszerű angol bíró, a másikon a labdarúgás egyik legnagyobb alakja. A kapus, a vezér, a csapatkapitány, aki negyvenévesen is a világ egyik legjobbja. Példakép az élet minden területén, akiről rosszat képtelenség mondani, aki mindannyiszor bizonyította emberi nagyságát. Aki pechére még sosem nyert Bajnokok Ligáját. Pedig nem is egyszer csupán egy hajszál választotta el a legrangosabb trófeától. Vezetésével pedig hatalmas csoda előszobájába vezette övéit, nem először pályafutása során. Jogosan érezte, hogy meglopták.

Ez tehát a felállás, de a csatát egy piros lap dönti el, egy eszköz, amire nincs válasz. Egyenlőtlen feltételek mellett nyer Michael Oliver. Legalábbis papíron. Látszólag. Ezek után ugyanis jogosan képezi megvetés tárgyát az angol. Egy kókler. És egy legenda.

Ki a másik legenda? Ha eddig nem bizonyult vitaindítónak ezen írás, hát most garantáltan azzá válik. Nem másról van szó, mint Cristiano Ronaldóról. Na, nem azért mert berúgta a büntetőt. A teljesítményén már nem lepődünk meg, szülessen bármilyen nehéz helyzetben is, egy értékesített büntető még nem jogosítaná fel erre a titulusra. Ha csak ennyi történik a meccsen, meg sem születik ez a cikk talán, de az internet korában oda is eljuthatunk, ahová a televíziós kamerák nem.

Vírusként kezdett terjedni ugyanis egy felvétel, amelyen a meggyötört Buffon nyilatkozik a sajtónak. Hirtelen Ronaldo jelenik meg, és magához ölelve vigasztaló szavakat súg az olasz legenda fülébe. Az a gólgyáros gép, akiből leggyakrabban csak a hatalmas ego, hiúság, felszín, kidolgozott test, sportautók armadája, reklámszpotok és hisztik látszódnak. Akit a legtöbben ezek alapjáén ítélünk meg, és el. Ilyenkor pedig szégyenkezve követjük meg magunkat, mert ezekben a helyzetekben hullik le a cicomás aranylepel.

Olyanok ezek a gesztusok a futballnak, mint a sivatagban bolyongó, kiszáradt vándor számára néhány cseppnyi víz. Visszaadják a reményt, megmutatják, hogy hiába az elszálló fizetések, a profitorientáció, még mindig ez a futball igazi arca. És újra meg újra meg tud lepni a magának valónak, önzőnek titulált zseni. Aki, ha gólt szerez is, a rossz formában lévő, válsággal küszködő csapattársát ünnepelteti, aki szinte felfoghatatlan mennyiségű munkát fektetett bele abba, hogy a legjobb legyen.

Kételkednek a gesztus őszinteségében? Nézzék meg Buffon reakcióját! Kell ennél hitelesebb megerősítés? Két legenda. És egy kókler. Vagy inkább két hatalmas EMBER között egy semmi.

futballUEFA Bajnokok LigájavéleményJuventus TorinoReal Madrid
Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Vélemény

Menni vagy maradni? – Sir Petrescu dilemmája Orbán Zsolt

Menni vagy maradni? – Sir Petrescu dilemmája

A kiszenvedett bajnoki cím után perpillanat az a legfontosabb kérdés a Kolozsvári CFR labdarúgócsapatánál, hogy Dan Petrescu marad-e a vezetőedző. A klubelnök a román foci Sir Alex Fergusonját látja az egykori Chelsea-védőben, de reméljük Iuliu Mureșan egyáltalán nem gondolta komolyan a szezonzáró meccs előtti nyilatkozatát. A Kínába csalogatott mester által megkövetelt szigorúan defenzív futballból egy év is bőven elég volt, bele se merünk gondolni, milyen lenne, ha közel három évtizeden keresztül menedzselné a csapatot...

Két legenda, egy kókler – Szén Sándor írása Szén Sándor

Két legenda, egy kókler – Szén Sándor írása

Sokáig emlékezetesek maradnak a Bajnokok Ligája idei kiírásának negyeddöntői. Ennyi dráma, ekkora meglepetések régen születtek az európai kupában. Miután a lesajnált AS Roma háromgólos hátrányt ledolgozva ejtette ki a Barcelonát, a Juventus próbálkozhatott egy, talán ennél is nagyobb, csoda végrehajtásával. Döbbenetes módon a hosszabbításig úgy tűnt, karnyújtásnyira van ez a szinte emberfeletti teljesítmény, az Öreg Hölgy ugyanis 3–0-ra állt a Bernabeuban.