2018. november 16. péntekÖdön

„Oxigénpalackkal mászni olyan, mintha doppingolva futnál maratont” – interjú Varga Csabával

Orbán Zsolt Orbán Zsolt utolsó frissítés: 09:26 GMT +2, 2017. október 17.

Varga Csaba nemrég meghódította a Himalájában található Manaszlut. A nagyváradi hegymászóval egyebek mellett felkészülésről, csúcstámadásról, valamint arról is beszélgettünk, miért tartotta fontosnak magával vinni a nepáli „szellemhegyre” a magyar és a partiumi zászlót.


Oxigénpalack nélkül másztad meg a nyolcezresek közé tartozó Manaszlut. Nem túl merész vállalkozás ez így?

Minden, magára valamennyit is adó hegymászó oxigénpalack és más külső segítség nélkül gondolkodik, amikor magashegymászást tervez. Remélem én is közéjük tartozok, fel sem merült, hogy oxigénnel másszam meg a hegyet, hiszen ez olyan, mintha doppingolva futnál maratont. Az a lényeg, hogy saját erődből jussál fel egy ilyen hegycsúcsra, ez az igazi kihívás benne.

Akkor a többiek, akik segítséget használnak, csak turistának számítanak?

Nem mondanám, vannak közöttük nagyon jó mászók is. Viszont aki oxigénnel mászik, egy-két ezer méterrel csökkenti a hegy magasságát, ami nagyon megkönnyíti a feladatot. De amúgy mindenki azt csinál, amit akar, nem ítélem el az oxigénnel mászókat, de nyilván ők is tudják, oxigén nélkül sokkal nagyobb teljesítményről beszélhetünk.


Szelfi az alaptáborban, 4900 méteren
Mennyi időt vesz fel egy-egy ilyen expedíció megszervezése, sok a munka vele?

Nincs különösebb munka vele. Van egy logisztikai cég, akiknek írsz egy e-mailt és ők mindent megszerveznek. Neked csak a repülőjegyet kell megvenni és persze a felszerelést, ami nekem már adott volt, hiszen korábban is másztam nyolcezreseket. Igazából maga a felkészülés jelenti a nagyobb munkát, hogy megfelelő fizikai kondícióba hozd magad.

Hogyan kell elképzelni ezt az időszakot, amíg a mászásra készülsz?

A hegymászás sport közeli életformát igényel. Minél több terepfutó versenyen kell részt venni, sokat kell túrázni, biciklizni, de szóba jöhetnek akár nehezebb technikai mászások is a hegyekben.

Majd időt kell szánni az akklimatizációra is.

Igen, ez még egy fontos része, főleg az „oxigénmentes” mászásnak. Akklimatizálódni kell, ami azt jelenti, hogy minél magasabbra kell menni az alaptábortól. Aztán ott alszik az ember, majd visszatérhet az alaptáborba, ahol kipiheni magát. Több ilyen kört kell megtenni a hegyen, ez segít abban, hogy később oxigén nélkül felérhess a csúcsra.

A közösségi oldaladon található videók alapján szerencséd volt, hiszen szép időt fogtál ki. Milyen a kilátás 8163 méterről?

Gyönyörű, Nepálnak a teljes középső részét be lehet onnan látni. Szinte 8200 méterről a Föld görbületét is látod, kis túlzással. Nagyon jó volt az idő, úgyhogy csodálatos kilátásban volt részem. A kisebb fagyási sérülések ellenére, amik pár hét alatt remélhetőleg begyógyulnak, úgy gondolom, megérte. Ezt éreztem, amikor feljutottam a hegycsúcsra, amikor visszatértem az alaptáborba és utólag is ezt érzem.

Magaddal vittél egy NAGYVÁRAD feliratú magyar zászlót és a partiumi lobogót is.

A partiumi zászló egy-két éve lett elfogadva, mint regionális jelkép. Székelyföldön kívül a másik relatíve tömbmagyar része Erdélynek az a Partium, Nagyváradtól Szatmárig. Van egy ilyen különleges partiumi lélek, ami talán nem annyira erős, mint a székelyföldi. Vannak különbségek, hiszen egy nagyváradi, nagykárolyi, vagy érmelléki is erdélyi, de azért kicsit másként, mint egy kolozsvári, torockói, vagy székelyföldi. A zászlóban megtalálható a négy folyónk, a három Körös és a Szamos szimbóluma, illetve egy kettős kereszt. Azt gondoltam, ha már én partiumi vagyok, akkor a magyar mellett partiumi zászlót viszek fel a Manaszlura.


Sikeresen feljutott a csúcsra 
Gyanítjuk, hogy a magyar zászló miatt sok támadás ért.

Persze, volt akinek ez nem tetszett, de amúgy kilencvenkilenc százalékban gratulációkat kaptam. A múltban is mindig magyar zászlóval, magyar állampolgárként, magyar útlevéllel utaztam ki, és az én pénzemen azt viszek fel, amit akarok. Nem tartozok senkinek semmilyen magyarázattal. A NAGYVÁRAD felirat egyébként a városom magyar kisebbségét jelenti, nincs benne semmi revizionista dolog – az ellenkezőjét persze sokan belemagyarázzák a többségi nemzet részéről. De hát Istenem, menjenek ők is, és vigyenek fel, amit akarnak. Majd jövőre a csentenárra felvisznek mindent, az már az ő dolguk.

Melyik lesz a következő magas hegy, aminek nekivágsz?

Egyelőre nincs konkrét célom, meglátjuk, mi lesz. A hegymászás mindig pénzbe kerül, van olyan év, amikor van rá keret, máskor nincs. Máskor találtam szponzort, idén viszont nem nagyon, így a költségek nagy részét egyedül álltam.

Varga Csaba a nyolcezresek közül a „szellemhegynek” becézett Manaszlu előtt a Gasherbrum II-t, valamint a Broad Peaket hódította meg.

hegymászásVarga Csabainterjú
Ha tetszett a cikk, lájkold a LeLátót!

Portré